HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítását a kormányprogram irányozta elõ. Ennek megfelelõen a Munkaügyi Minisztérium elkészítette a törvény módosításának tervezetét, azt megvitatta a szociális partnerekkel és elõzetes tájékoztatás céljából bemutatta az Országgyûlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottságának is. Az elõzetes viták és az egyeztetések tapasztalatai alapján véglegesített tervezetet, amely alapvetõen pontosításokat és joghézagok pótlását szolgálja, terjesztem a tisztelt Országgyûlés elé és kérem annak elfogadását.
Tisztelt Ház! Az 1993-as szakképzési törvény módosítását szükségessé teszi az 1994. évi gazdasági kamarákról szóló törvény megalkotása és a kamarák
létrejötte. Ez a helyzet a gazdasági kamarák szakképzéssel kapcsolatos feladatainak a pontosítását kívánja meg.
A szakképzéssel kapcsolatos kamarai hatáskörök lehetõvé teszik, s ezt a jelen módosítás biztosítja, hogy a szakképesítésért felelõs miniszterektõl megállapodás alapján feladatokat vegyenek át a köztestületként mûködõ országos gazdasági kamarák.
A gazdasági kamaráknak feladataik vannak a gyakorlati képzés ellenõrzése terén. A területi gazdasági kamara minõsíti - a javaslat szerint - a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságát, tartja nyilván a megkötött tanulószerzõdéseket és látja el a tagjainál folyó gyakorlati képzés ellenõrzését is.
A gazdálkodó szervezetnél tanulószerzõdés nélkül folyó gyakorlati képzés ellenõrzésére is az illetékes területi gazdasági kamara lehet szakmailag alkalmas. E feladatban való közremûködésbõl azonban nem zárható ki a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképzõ iskola sem. Ezért szükséges a törvény kiegészítésével és új rendelkezés beiktatásával lehetõvé tenni, hogy a kamarák felkérése alapján a szakképzõ iskolák is közremûködhessenek egyes kamarai feladatok ellátásában.
A javaslat szerint a szakmai vizsgabizottságban az elnökön és a szakmai vizsgát szervezõ intézmény képviselõjén kívül a szakképesítés szakiránya szerint illetékes területi gazdasági kamara képviselõje is részt vesz.
(17.10)
Tisztelt Országgyûlés! A szakképzési törvény módosítására elõterjesztett javaslatok másik része az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket érinti. A szakképzési törvény az iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatását - idézem - "a külön jogszabályban meghatározott feltételekhez köti". Arról azonban nem rendelkezik, hogy ki az illetékes ennek a külön jogszabálynak a kiadására. A módosítás az ehhez szükséges jogalapot, a törvényi felhatalmazást kívánja megteremteni azzal, hogy a munkaügyi miniszter feladatává teszi mind az iskolarendszerû, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre kiterjedõen a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételek meghatározását.
Ugyancsak az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintik a módosításnak azok a részei, amelyek pontosítják a szakképzési törvény képzési szerzõdés megkötésére és tartalmára vonatkozó rendelkezéseit. A munkaerõ-fejlesztõ és - képzõ központ irányításának segítésére, a regionális képzési érdekek összehangolására a létesítõ szervezetek a hatályos törvény szerint felügyelõ tanácsot hozhatnak létre. A képzõ központokban létrejött felügyelõ tanácsok eddigi mûködése bizonyította létjogosultságukat, ezért javasoljuk kötelezõvé tenni létrehozásukat.
Tisztelt Országgyûlés! A szakképzési törvény módosítására vonatkozó további javaslatok közül a következõket kívánom kiemelni.
A szakképesítéseket meghatározó országos képzési jegyzék és a szakképzési törvénynek az idevonatkozó hatályos rendelkezései ez ideig nem voltak összhangban. Az ellentmondásokat a módosítás fel kívánja oldani.
A javaslat a munkaügyi miniszter szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatait koordinációs hatáskörként határozza meg, egyúttal a munkaügyi miniszter hatáskörét új feladattal kívánja kiegészíteni. Ez a szakmai vizsga díjának és a vizsgáztatási díjak kereteinek a meghatározása. A feladatot a munkaügyi miniszter a mûvelõdési és közoktatási miniszterrel együtt, továbbá a szakképesítésért felelõs miniszterrel egyetértésben látná el.
Jelenleg nem egységes a gyakorlat abban, hogy a szakmai és vizsgakövetelmény közzététele milyen módon történjék. A szakképzési törvény módosításával a jövõben a szakmai és vizsgakövetelmények kihirdetése és közzététele jogszabállyal történne. A szakképzési törvény hatályos rendelkezése az iskolában folyó képzés ingyenességét kizárólag az elsõ szakképesítés megszerzésére szûkítve mondja ki, a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzésre vonatkozóan ugyanakkor ilyen korlátozást nem tartalmaz. A javaslat ezt a tilalmat a gyakorlati képzésre vonatkozóan is megteszi.
A törvény módosítása és kiegészítése egyértelmûvé kívánja tenni, hogy a gazdálkodó szervezetek nemcsak tanulószerzõdés alapján láthatnak el teljes egészében gyakorlati képzést, hanem az iskolával való megállapodás alapján is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak a jelenlegi adózási feltételek mellett nem fûzõdik kellõ érdekük a szakképzõ- iskolai tanulók gyakorlati képzésének megszervezéséhez. Ezen az adótörvények
megfelelõ módosításával lehet segíteni. Ezért a kormányprogramban foglaltakkal összhangban olyan kezdeményezésen dolgozunk, amelynek alapján a jelenleginél nagyobb adókedvezmények illetnék meg a gyakorlati képzést végzõ gazdálkodó szervezeteket, a vállalkozók szélesebb körét tennék érdekeltté a tanulók fogadásában.
Tisztelt Ház! A szakképzési törvény módosításához kapcsolódóan tájékoztatást kívánok adni arról is, hogy a szolidaritási, a foglalkoztatási, a bérgarancia és a szakképzési alap összevonásával egységes munkaerõpiaci alap létrehozását készítjük elõ. A terv megvalósítása természetesen több, jelenleg hatályos törvény módosításának a kezdeményezését teszi majd szükségessé.
Végezetül fontosnak tartom megemlíteni, hogy a törvényjavaslattal egyidõben megkezdtük a szakképzés távlati koncepciójának kidolgozását is. Ennek alapvetõ irányairól elõterjesztést készítettünk, amelyet a kormány megtárgyalt. Egyúttal felkérte a munkaügyi minisztert arra, hogy 1995. október 31-éig a meghatározott célok alapján dolgozza ki a szakképzés távlati fejlesztési programját.
Tisztelt Országgyûlés! Az elõterjesztett törvényjavaslat elõkészítése során gondosan ügyeltünk arra, hogy a szakképzési törvény a javasolt módosításokkal és kiegészítésekkel együtt továbbra is a piacgazdaság fokozatos kiépítését figyelembe véve maradjon meg keretjellegû szabálynak, amely önállóságot és kellõ mozgási lehetõséget biztosít a végrehajtók számára.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a kormányprogramban elõírt módosítást tartalmazó törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)