SZÕDI IMRE, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! A környezetvédelmi bizottság a miniszter úr által elõterjesztett törvényjavaslatot a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról megtárgyalta. A tárgyalás során ajánlást fogadott el, amelyet szeretnék a következõkben ismertetni:
A bizottság a törvényjavaslathoz fûzött indoklást áttekintette. Továbbá az elõterjesztõ képviseletében meghallgatta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának szóbeli elõterjesztését. A törvényjavaslat szükséges - állapítottuk meg -, mivel az Alkotmánybíróság, mint azt itt a miniszter úr is említette, a 28-as és a 33-as
határozataiban rámutatott a módosítás szükségszerûségére és a törvények alkotmánysértõ voltára. Kiemelte, hogy az alkotmányban biztosított környezetvédelemhez való jog az alkotmány 18. §-a szerint a környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozóan állami kötelezettséget jelent.
A törvényjavaslat indokolása jól mutatta be annak szükségessségét, egyértelmûbbé teszi és közérthetõ módon magyarázza a törvénytervezet szövegét. A bizottság megfontolásra ajánlja, hogy a törvény szövege az indokolással együtt legyen kihirdetve.
A törvényjavaslat más törvényekkel, így a Ptk.-val, a termõföldrõl szóló törvénnyel, a természetvédelemrõl rendelkezõ '82. évi IV. számú törvényrendelettel összhangban van; belsõ összhangja is megfelelõ, a hatályos jogrendszerbe beilleszkedik.
A törvénytervezet nyolc paragrafusa kis terjedelmûnek ítélhetõ törvénytervezetre utal, mégis a bizottság megállapította, hogy horderejénél fogva igenis, sok embert érint, és nagyon szükséges vele foglalkozni.
A tervezet a jogszabályszerkesztés alapelveinek véleményünk szerint megfelel, azzal a megfontolásra javasolt észrevétellel, hogy rendkívül nehezen értelmezhetõ a szövege: olyan jogi szakzsargonban íródott, amely jogász végzettségû szakemberek számára is nehezen értelmezhetõ. Tekintettel arra, hogy a törvény tartalmánál fogva a legszélesebb érdeklõdésre tart számot, a módosítások során feltétlenül javítandó a közérthetõsége.
A törvényjavaslat gazdasági és társadalmi kihatásaival az indoklás csak részben foglalkozik. Szükségesnek ítélte a bizottság a 4. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 2. és 3. §-ának értelmezését, s ennek kapcsán módosító javaslatok beadását. Ugyanis a 2. és a 3. § hangsúlyozta, hogy a védelemre tervezett, tett, illetve a védelmi szint megváltoztatása esetén szükséges felülvizsgálatot meg kell tenni.
A bizottság felhívja a figyelmet a 6. § (1) bekezdésében megfogalmazottakra, amelyek szerint a kisajátítások pénzügyi fedezetérõl az éves költségvetési törvényben kell gondoskodni. Egyes számítások szerint ez a törvénytervezet mintegy hatmilliárd forintos költségvetési vonzattal rendelkezik, ezért ezt igen fontosnak tartjuk. A bizottságnak az a véleménye, hogy ezzel kapcsolatban a kormánynak egy külön programot kell készíteni a szakmai feladatok idõrendi sorrendbe állításával.
A törvényjavaslat által kitûzött cél véleményünk szerint megfelel az Európai Unió törekvéseinek, és összhangban van azzal az európai gyakorlattal, hogy egyes kiemelt védett területek vagy védelemre tervezett területek és élõhelyek állami tulajdonban maradjanak.
Összefoglalva: a bizottság a törvényjavaslatot szükségesnek, az alkotmánnyal való összhangját biztosítottnak látja; egészében és részleteiben a törvényekkel összhangban lévõnek, az Európai Unió ez irányú törekvéseinek megfelelõnek ítéli. A további parlamenti tárgyalások során véleményünk szerint különös gondot kell fordítani a közérthetõség javítására és a gazdasági feltételek biztosítására. A bizottság a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatja és javasolja.