BRETTER ZOLTÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság már 1995. május 4-én megtárgyalta a felsõoktatás fejlesztésére vonatkozó országgyûlési határozati javaslatot. Hosszú vitát lényegében egyetlenegy kérdésrõl folytatott: vajon a felsõoktatás fejlesztését törvénybe kell-e iktatni, avagy megfelelõ az országgyûlési határozati javaslat is?
Meg kell hogy mondjam, nem volt igazán elválasztóvonal a kormánypártok képviselõi és az ellenzék képviselõi között abban, ami a vágyainkat illeti. Tehát mindannyian azt szerettük volna, és ez a bizottsági vitában egyértelmûen kiderült, hogy ha lehet: felsõoktatási fejlesztési törvényt alkotni. Ezzel szemben viszont - és ezt tudomásul kellett vennünk - tény az, hogy az 1987-es X. jogalkotásról szóló törvény tartalmazza mindazt, amit a miniszter úr is az elõbb mondott, vagyis azt, hogy hosszú távú célokat nem lehet megfogalmazni törvényszövegben, hiszen olyan irányelvek kijelölésérõl, olyan vágyakról, sok esetben óhajokról van szó, amelyeket meg kell fogalmazni, de amelyek normaszövegbe nem iktathatóak.
(11.20)
Ez okozta a legnagyobb problémát, és még egyszer hangsúlyozom, hogy nem volt igazán ellentét ellenzék és kormánypárt között e tekintben, mármint hogy mit szeretnénk.
Azt hiszem, annak a megítélésében sem volt ellentét a bizottsági vitában, hogy mi az, amire jó és mi az, amire nem jó az országgyûlési határozat.
Ahogy az imént is mondtam, az országgyûlési határozat jó arra, hogy fejlesztési célokat megfogalmazzon, és nyilvánvalóan nem jó arra, hogy például normaszövegként szerepeljen, hiszen maga nem normaszöveg. Éppen ezért a bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a határozati javaslat természetesen akkor válik teljessé, hogyha a felsõoktatási törvény módosításának csomagja, ehhez kapcsolódóan a közalkalmazotti törvény módosítása, ehhez kapcsolódóan számos egyéb rendelet, kormányhatározat és minisztériumi határozat megszületik. Így válik teljessé a felsõoktatás fejlesztésére vonatkozó jogi anyag, amely tartalmaz úgymond határozatot - amit most terjesztett elénk a kormány és a minisztérium - és tartalmaz egyéb, különbözõ szintû jogszabályokat. Tehát van, amire jó, van, amire nem jó.
Hadd idézzem Orosz István képviselõtársam, a bizottság elnökének a véleményét, aki úgy fogalmazott a bizottsági vitában, hogy kezeljük érdemén ezt az országgyûlési határozatot. Ha mi ezt úgy kezeljük, akkor ennek tud súlya lenni, ha nem figyelünk, akkor egyáltalán nem.
Ebbõl az alapállásból kiindulva és a bizonytalanságainkat eloszlatandó kérte meg az oktatási bizottság az alkotmány- és igazságügyi bizottság véleményét abban a kérdésben, hogy vajon a kormány elkövetett-e mulasztásos törvénysértést akkor, amikor nem felsõoktatás-fejlesztési törvényt, hanem "csupán" országgyûlési határozatot terjeszt a parlament elé.
Az alkotmányügyi bizottságnak a véleményét szeretném itt akkor ismertetni, amit megküldött az oktatási bizottságnak és amely eldöntõ volt abban, hogy hogyan is szavaz az oktatási bizottság a kérdésben, hogy megfelelõ-e a határozattervezet vagy pedig törvényt kell alkotni. Idézem: "A bizottság úgy ítélte meg, hogy nem követett el a kormány mulasztásos törvénysértést azzal, hogy a felsõoktatás fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit országgyûlési határozati formában nyújtotta be. A bizottság az Igazságügyi Minisztérium álláspontjával egyezõen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a tárgykör törvényben nem rendezhetõ, hiszen túlnyomórészt nem kötelezõ magatartásszabályok, hanem általános érvényû célok, irányok, megoldási javaslatok megfogalmazásáról van szó. A határozati formában történõ szabályozás megfelel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben - elnézést az elõbb X-et mondtam - foglaltaknak, mely szerint az általános program jellegû célokat ilyen formában kell szabályozni.
Néhány kérdéskör kétségtelenül normatív szabályozást igényel, ez azonban egyrészt a jogszabályok módosításával, másrészt a létrehozandó jogintézményekrõl szóló új szabályozással megoldható."
E véleménynek megfelelõen, illetve a tények és a jogi tények elõtt fejet hajtva szavazott aztán az oktatási bizottság, és azt a döntést hozta - 11 igen, 4 nem és 1 tartózkoldás mellett -, hogy az országgyûlési határozattervezet általános vitára alkalmas. Köszönöm. (Taps.)