DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem a következõ: miért és meddig kívánja miniszter úr sértegetni a belvárosi polgárokat?
Mint ismeretes, a tévé nyilvánossága elõtt szólította föl miniszter úr vitapartnerét, hogy hagyjon föl - idézem - "a belvárosi intellektuális stílusával". (Zaj. Derültség.) A belvárosi polgárok egész sora, közöttük szép számmal értelmiségiek hívtak föl telefonon, szólítottak meg az utcán és írtak levelet, amelyek szerint sértõnek találták miniszter úr elítélõ nyilatkozatát a belváros úgynevezett intellektuális stílusáról. (Folyamatos zaj.)
(14.50)
Az idõsebbek többen is szóvá tették, hogy miniszter úr szavai keserû emlékeket kavartak föl bennük. Õk jól emlékeznek arra, hogy 1945-1948 között miniszter úr pártjának jogelõdje milyen tömegdemonstrációkat rendezett a belvárosban, amikor a fölvonulók "Burzsujnegyed, mi lesz veled?" és "Munkásököl, vasököl, oda csap, ahova köll"... (Derültség.)... jelszavakkal vonultak fel a Belváros ellen. Mások ugyancsak emlékeztek arra, hogy a jogelõd párt egyik vezérének, Révai Józsefnek a szavai szerint a magyar értelmiséget úgy kell lecsapolni, mint az Ecsedi-lápot. (Derültség.)
Már megint az intellektussal van baj? - kérdezték az ötkerületi polgárok. (Közbeszólások: Ötödik!) Ötödik - azon ne múljon... (Derültség.)
A Belváros dolgos polgárok, kereskedõk, kisvállalkozók, értelmiségiek városa volt és az ma is. Stílusát a hagyomány érlelte, alakította, amit az Akadémia, a nevétõl is megfosztott, alapítójáról Pázmány Péternek nevezett Tudományegyetem képviselt, a piaristák, az angolkisasszonyok, az evangélikusok középiskolái tették ezt intellektuálissá. Itt lakott, dolgozott Arany János, Deák Ferenc... (Az elnök kikapcsolja a képviselõ mikrofonját.)