DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter: Hallanátok, ha csend lenne!
Tehát egy stílusról, egy életmódról, egy felfogásról van szó, melytõl óvni akartam koalíciós együttmûködõ partnerünket... (Derültség, taps. - Dr. Balsai István: Folytasd! Sokáig beszélj!).., és sajnálom, hogy pont ön érezte találva magát. (Derültség, taps.)
Képviselõ Úr! Szeretném kijelenteni - komolyra fordítva a szót -, hogy nem célozgattam, hanem találtam, nem karcolni akartam, hanem elevenébe szúrtam, és tudom, hogy elevenébe szúrtam, mert a sikolyokból ezt érzékelem. (Derültség.)
Én a teljes tisztelettel áthatva ön iránt - mert egyébként mást, én úgy érzem, a fõvárosi és a belvárosi értelmiségben nem sértettem meg -, korára is tekintettel, elnézést szeretnék kérni, de szeretném megjegyezni még egyszer, mert az utolsó kérdése az volt... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.).., hogy nem azért tettem ezt a kijelentést, hogy visszavonjam, hanem azért mondtam most ezt el, hogy megerõsítsem. Köszönöm szépen. (Taps.)