KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Ön az interpellációjában több olyan ügyet sorolt fel, amelyek egyenkénti megvitatására is sort keríthetnénk, azonban az interpelláció korlátozott idõtartama erre nem ad lehetõséget számunkra.
Az önkormányzatokhoz került feladatok persze alapvetõen kétfélék, részben a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati feladatok, részben államigazgatási ügyek, amelyek zömmel a jegyzõhöz kerültek, az ön által felsoroltak között mindkét típus elõfordul. Ezek a legkülönfélébb idõpontokban kerültek az önkormányzatokhoz, kezdve az önkormányzatok és szerveik hatáskörét megállapító 1991. évi XX. törvénnyel. Tény, hogy ezen feladatok finanszírozása az önkormányzatoknak sok esetben gondot okozhatott, miközben persze az is tény, hogy az önkormányzatok támogatása idõnként nagyobb arányban növekedett, mint a költségvetés egyéb területeinek a támogatása. Azonban egyik sem volt képes követni az inflációt, mert a nemzetgazdaságnak, ezen belül a költségvetésnek erre lehetõségei egyszerûen egyik területen sem voltak.
Az említett feladatok központi állami támogatásának módja is különbözõ, mert más a kötelezõ önkormányzati feladatoknál és más az államigazgatási jellegû ügyeknél. A kötelezõ önkormányzati feladatoknál az Országgyûlés a feladatokkal arányban állami támogatást biztosított, az érintett önkormányzatok így például támogatást kaptak az önkormányzati tûzoltóság fenntartásához, többet, mint amennyiért ugyanabban az évben az állami költségvetés ezeket fenntartotta volna. Normatív támogatást kaptak az önkormányzati szociális feladatok, például a munkanélküli ellátásból kikerültek szociális támogatásának, lakásfenntartási támogatásának teljesítéséhez.
A támogatások egy része - ahogy említettem - valóban nem volt inflációkövetõ. Az önkormányzati gazdálkodás azonban egységes és az önkormányzati feladatok ellátásához a saját forrásokat is igénybe kell venni. Az önkormányzatok egységes költségvetésükbõl önállóan gazdálkodnak. A képviselõ úr interpellációjában jelzett feszültségeket ismerem és megértem, azonban e feladatok, különösen az energia-áremelés többletterheinél - ismételnem kell - figyelemmel kell lenni a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetére.
Az interpellációban említettek nagy része - mint már jeleztem - államigazgatási feladat. Az Országgyûlés 1993 óta az éves költségvetési törvényben település-üzemeltetés normatívájában támogatja az igazgatási feladatok ellátását. Az államháztartási reformmal összefüggésben a kormány döntött az önkormányzatok kötelezõ feladat- és hatáskörének átfogó felülvizsgálatáról, mert az ön által említett problémák már csak egy átfogó felülvizsgálat és újrarendezés nyomán kezelhetõk, a már folyamatban lévõ munkának kell majd választ adni arra a kérdésre, hogy a felülvizsgálat utáni kötelezõ feladatok támogatása milyen módon történjen.
A költségvetés jelenlegi helyzete valóban takarékos gazdálkodásra kényszeríti az önkormányzatokat is. Ennek keretében esetenként kénytelenek felülvizsgálni intézményhálózatukat, önként vállalt feladataikat. Egyelõre azonban, hála az önkormányzatok döntõ többsége felelõs gazdálkodásának, az önkormányzatoknak csak egy igen kis része került valóban válságos helyzetbe. Ezek az egyedi esetek is megalapozatlan fejlesztések, megalapozatlan gazdálkodási döntések következményei. Az önkormányzati gazdálkodás az államháztartás egészének integráns része. Ezt, valamint az önkormányzatok valóban nehéz gazdasági helyzetét figyelembe véve indokoltnak tartom, hogy az 1996. évi költségvetési törvény tárgyalásakor vitassuk meg az önkormányzatok támogatásának részleteit, miután erre egy interpelláció keretei között nincs lehetõség. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)