DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim! Az úgynevezett kiscsomagnak csúfolt, de önálló törvényjavaslatról tárgyalunk.
Tegnap a szakképzési törvény kapcsán javasoltam, jobb lenne, ha az oktatást érintõ törvényeket egységes egészként kezelnénk. Csendesen kifogásoltam akkor a szakképzési és a közoktatási törvény vonatkozásában is indokolt együtt- tárgyalást azért, mert a közoktatást egységes egésznek tekintem.
(17.50)
Különösen indokolt viszont az, hogy a közoktatási törvény tervezett módosításából ne emeljünk ki semmit, hanem legalább a közoktatási törvényt egységes egészként módosítsuk. Tudomásom szerint a kormány október végén vagy november elején kívánja a közoktatási törvényt módosítani. A közoktatási törvény átfogó módosítása: 99 ponton 26 érdemi, alapvetõ változtatás igényével.
Mindezek után azt kell hogy mondjam, hogy vicclapba illik az a módszer, ahogy kiemelünk a közoktatási törvény tervezett 99 módosításából kettõt, és ezt a kettõt egy önálló törvényjavaslatként - hadd tegyem hozzá, mert itt van, hogy T/1206. számú törvényjavaslat, önálló törvényjavaslatként - nyújtja be a kormányzat akkor, amikor másfél hónap múlva a teljes módosítás sorra kerülne. Arról nem is beszélve, hogy hadd hozzak párhuzamot arról: a délelõtt folyamán a felsõoktatási fejlesztési országgyûlési határozatról beszéltünk, hogy a felsõoktatás fejlesztésére, teljes fejlesztésére a kormány nem tart szükségesnek törvényt, megelégszik egy országgyûlési határozattal, viszont két átmeneti szabályozó kérdésrõl, mert hiszen itt van a törvény címében, hogy egyes átmeneti szabályozás, két cikk módosítása történik.
Szeretnék még két dolgot megemlíteni, ami nagyon fontos. Az elõzõ kormányzatok egyértelmûen betartották azt az alapelvet, hogy a közoktatásban nem illik és szakmailag mindenképpen hibás év közben módosítást végrehajtani, vagy ha év közben hajtunk végre módosítást, azt mindig a következõ év szeptemberétõl szükséges bevezetni. Tehát még csak az az indok sem igaz, amit felvetnek a nemzeti alaptanterv változtatásával kapcsolatosan, hiszen a nemzeti alaptantervet '97-tõl kívánja a kormányzat bevezetni. Tehát ennek, hogy másfél hónappal elõbbre hozzuk, semmi indoka nincs.
A másik a tankerületi oktatási központok megszüntetésének kérdésköre. Az pedig azért nem indokolt, mert a tervezett pénzügyi megtakarítás egyáltalán nem várható ettõl, hiszen a program ezt nem is tartalmazza, a funkciókat, illetve a pénzeket átadja más intézménynek. Tehát itt nincs megtakarításról szó.
Mindezek után hadd szóljak néhány szót a tankerületi oktatásügyi központokról. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mint minden alkalommal, amikor errõl szóltam, legyen az bizottság, legyen az parlamenti plenáris ülés, most is várhatom azt, hogy meg fogom kapni, hogy én a dél- magyarországi tankerületi oktatásügyi központ igazgatója vagyok. Ennek állok elébe, nyilván válaszolni is fogok rá. De én nem a tankerületi oktatásügyi központokért emelek szót, hanem a szakmai ellenõrzésért. Ugyanis szeretném ezt a kormányzatnak a figyelmébe ajánlani, hogy sehol a világon nem mûködik olyan közoktatási rendszer, amelyben nincsen szakmai ellenõrzés. Ez egy nagyon- nagyon fontos dolog. És azt hiszem, hogy ez lesz az egyetlen olyan helyzet, ahol a szakmai ellenõrzés meg fog szûnni, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk. Hogy mire alapozom mindezt, azt rövidesen meg is magyarázom.
Azt még szeretném hozzátenni, hogy nem egyértelmûen a tankerületek megmentése érdekében szólok, mert a késõbbiek folyamán más alternatívákat is föl fogok vetni, amelyek bizonyos mértékben egybevágnak az MSZP elképzeléseivel.
Csak még egy dolgot elöljáróban, hogy tudomásom szerint az MSZP programjában szerepelt a földmûvelési hivatalok megszüntetése. Amikor a kormány hatalomra került, akkor az MSZP földmûvelési minisztere végigjárta ezeket a földmûvelési hivatalokat, és rádöbbent arra, hogy egy rendszert nem lehet mûködtetni anélkül, hogy ne legyen benne valamilyen középszintû szerv, amely segíti a miniszter irányító tanügyigazgatási munkáját. Igen, de a földmûvelési miniszter vett annyi fáradságot, hogy meglátogatta a tankerületeket, a miniszter úr viszont nem fogadta a tankerületek igazgatóit, annak ellenére, hogy tudomásom szerint ilyen irányú levelet kapott még a múlt évben a tankerületek igazgatóitól, hogy beszámolhassanak arról, milyen feladatokat látnak el.
A késõbbiek folyamán szeretném azt felsorolni, hogy az 1993-as törvényben egy egységes egészrõl, egy rendszerrõl van szó, amelybõl ha kitörlünk bizonyos részeket, akkor nagyon nagy hibát követünk el. Ugyanis a feladatok sorát tartalmazza ez a törvény. Ezzel az új törvénymódosítással a feladatok eltûnnek, és mindaddig nem lesznek feladatok, amíg az oktatási törvény teljes módosítása, tehát a nagy csomag meg nem születik.
Komoly feladatok voltak felsorolva a törvényben. A feladatokat viszont tudomásom szerint eddig senki nem kérdõjelezte meg. A kormány sem. Örülünk, hogy a kormány elismeri, hogy vannak feladatai a közoktatás irányításában.
Még egy dolgot hadd mondjak el ezzel kapcsolatosan, hogy úgy tûnik, korábban a mûvelõdési kormányzatnál is voltak olyan hangok, amelyek, ha átfestve is a cégtáblát és alkalmazkodva a kormányprogramhoz, meg kívánták tartani a tankerületi oktatási központokat. Ez volt az a bizonyos tervezet, amelyben "kék"-ek szerepeltek. Bizonyára emlékszik a miniszter úr rá, a közoktatási értékelési és ellenõrzési központokról van szó. Késõbb azután politikai okokból ez a tervezet is megszûnt, és csak a jelenlegi módosítás szerepel.
A jelenlegi törvénytervezet két feladatot nevesít, most nem tudom, hogy hány, de a meglévõ tíz-tizenöt feladatból, amit a '93-as törvény mond. Itt is az érettségi szövegrész csak azért került bele, ezt hadd jegyezzem meg, hogy a törvénytelenségeket, amelyeket interpellációban magam is kifogásoltam, és amelyeket elkövettek, utólag legitimizálják. A szakemberek véleménye szerint az idei érettségi nem volt törvényes, és ezt nem én, az ellenzéki képviselõ mondom, hanem nagyon sokan szakemberek mondják, hogy nem volt törvényes, és bízom benne, hogy nem kell ebben is pár hónap múlva azt mondanom egy alkotmánybírósági döntés után, amit a délelõtt folyamán mondtam a felsõoktatási törvénytelenségek feltárásával kapcsolatosan. Mert igaz, hogy eddig az Alkotmánybíróság csak egyetlen esetben adott nekem igazat, de azért biztos vagyok abban, hogy független szakértõk minden egyes interpellációmat, illetve minden egyes kifogásomat, amelyet a törvénytelenségek vonatkozásában fölvetettem, jogosnak találnának.
Ennek alapján még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az érettségi körül problémák voltak, ez a lebonyolításban is látszott. A tankerületeket egyébként egy éven keresztül - itt is látszik az, hogy politikai indokokról van szó - a mûvelõdési kormányzat tudatosan nem foglalkoztatta, ez viszont felesleges pazarlás. Csak olyankor vette elõ, amikor nem tudott mást elõvenni. Például a múlt évi pótérettségik vonatkozásában szeretném a parlament számára elmondani, hogy minden probléma nélkül lebonyolították a pótérettségit a tankerületek; vagy akkor, amikor a nemzetiségi ügyben kellett felmérést végezni, nagyon komoly adathalmazt biztosítottak a minisztérium számára; vagy a legutóbbit hadd említsem meg, amikor a régióban lévõ változtatások, iskolamegszüntetések, -bezárások, pedagóguselbocsátások kapcsán kért a minisztérium információt nemcsak a tankerületektõl, hanem a ped-intézetektõl is. Nem tudom, hogy hány ped-intézet adott be információt, de azt tudom, hogy például a szegedi tankerület két nap alatt 19 oldalas jelentésben minden településre vonatkozólag beadta az információit, és megbízható, pontos imformációkat. Csak ennyit a tankerületek hozzá nem értésérõl.
Ezek után nem is kívánok ezzel tovább foglalkozni, hanem továbblépek a következõ részre.
(18.00)
Ennek a törvénynek van egy olyan olvasata számomra, amelyben - éppen a feladatok elõbb említett csökkentése miatt - csökkentik a feladatokat, csökkentik a kormányzati szerepvállalást, a kormány gyakorlatilag kivonul a közoktatásból, tovább terheli az önkormányzatokat, hiszen a feladatok szétosztása három részre történik. Az egyik: az Országos Közoktatási Intézet. Itt, a képviselõtársaim által nem ismert anyagban az áll, hogy 48 státust biztosítanak az Országos Közoktatási Intézetnek ellenõrzési csoportja megerõsítésére. Aki ismeri az intézetet, nagyon jól tudja, hogy jellegében egészen más intézményrõl van szó: egy tudományos intézményrõl, amely nem valószínû, hogy el tudja látni azokat a regionális feladatokat, amelyekre a magyar közoktatásban mindenképpen szükség van. A második: a megyei pedagógiai intézetek; a harmadik: a megyei hivatalok.
A leosztott státusok vonatkozásában Dobos Krisztina azt mondta, hogy egy jut. Én olyan információt kaptam, hogy megyénként két státust fognak biztosítani - természetesen a két státus sem alkalmas arra, hogy a feladatokat elvégezzék. Szeretnék utalni az önkormányzati törvényre, felhívni a belügyi államtitkár úr figyelmét is: az önkormányzati törvény elõírja, hogy további feladatokat az önkormányzatoknak csak úgy szabad adni, hogyha az anyagi forrásokat is mellérendelik. Tekinthetjük azt a két státust az anyagi források mellérendelésének, de azt hiszem, hogy rendes körülmények között senki nem mondja komolyan, hogy az anyagi forrásokat mellérendelték. Gyakorlatilag tehát ez a fajta átalakítás mindenképpen törvénytelen.
Nézzük a következõ részt: a nemzeti alaptantervet. A nemzeti alaptantervvel kapcsolatban számtalan csúsztatás tapasztalható. Szeretném elmondani, hogy jelenleg léteznek a nemzeti alaptanterv érvényes alapelvei. Ezeket még a Boross-kormány adta ki. Nem szabad elfelejteni, mert ez még a mai napig érvényben van.
Szeretnék arra is figyelmeztetni, hogy a kormányprogram szerint - ellentétben MSZP-s képviselõtársam idézetével, mert õ egyetlen szót kifelejtett - a nemzeti alaptanterv alapelveit a parlament hagyja jóvá. Ez a pontos megfogalmazás. Nem szabad elfelejteni, hogy a kettõ nem azonos. Az alapelvekkel ugyanis az történik, hogy a kormányzat az értékeket óhajtja kiiktatni az oktatásból, azokat az értékeket, amelyek a kétezer éves európai, illetve ezeréves magyar fejlõdés alapján megtalálhatók. Ezen értékek nélkül nem lehet megfelelõ közoktatás-irányításról, nem lehet megfelelõ alaptantervrõl beszélni.
A jelenlegi koncepcióban az szerepel, hogy alapelvekre nincs szükség. Annak ellenére, hogy a kerettanterveket is meg kívánja szüntetni - szintén a szakemberek véleményére hivatkozom, tantervelmélettel foglalkozó szakemberek véleményére -, a jelenlegi tervezet egy nagy, komplex kerettanterv. Ezt kívánja kiadni a kormányzat, miközben meg kívánja szüntetni a kerettantervek rendszerét.
Mindenképpen azt javaslom a kormányzatnak: gondolja meg azt, hogy az oktatás irányítása és a helyes végzés szempontjából szükség van arra, hogy legyenek alapelvek, legyen követelményrendszer, és legyenek olyan kerettantervek, amelyek alapján az iskolák tudnak dolgozni. Természetesen a mai rendszerben is benne szerepel az, hogy bármely pedagógus kollektívának, vagy bárkinek a pedagógusok közül, aki kerettantervet akar készíteni, erre megvan a lehetõsége. Ez most más néven: "helyi tanterv" néven jelenik meg.
A következõ kérdés a nyolc évfolyammal mûködõ általános iskolára vonatkozik. Egyáltalán nem vagyok nyugodt ennek a passzusnak a bevételével, bár mi is fontosnak tartjuk, hogy legyen meg a lehetõség arra, hogy ne hatosztályos elemik legyenek. Azt hiszem, a parlamentben én már bíráltam azt a koncepciót, amit nemcsak én értelmeztem így, hanem a vidéki iskolák többsége is. Szeged környékén voltak is ilyen tervezetek és elképzelések, hogy megszüntetik a nyolcosztályos iskolákat és hatosztályos elemiket hoznak létre.
Hadd utaljak arra is, hogy jelen pillanatban is nyolcszáznál több településen - más adatok szerint ezernél több településen - nincsen nyolcosztályos iskola. Félõ, hogy ennek a passzusnak a hatására a települések úgy fognak reagálni, hogy azt a négy osztályt, azt az alsó tagozatot is meg fogják szüntetni, ami jelen pillanatban még létezik, és ezzel a kistelepülések óriási hátrányt fognak szenvedni.
Mindezek figyelembevételével - összefoglalva az elmondottakat - a KDNP nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot: elhamarkodottnak, meggondolatlannak és szakmailag elhibázottnak tekinti, hogy amikor másfél hónap múlva sorra kerül a közoktatási törvénytervezet nagy, átfogó változtatása, abból politikai okokból kiemelünk két dolgot, és azt példás sietséggel áthajszoljuk a parlamenten, egyes pontjaival megszegve azt, ami a közoktatási törvényhozásban alapszabály, hogy soha nem szabad olyan törvényt hozni, ami év közben fejti ki hatását, tehát mindig a következõ évre kell hogy vonatkozzék. Ennek figyelembevételével a parlament - még egyszer hangsúlyozom: politikai okokból végrehajt.
Tökéletesen egyetértek azzal, hogy ha már a kormányzat, utalva ennek a kérdésnek a pontjaira, azt a pontot sem tudja teljesíteni, ami a kormányprogramban - még egyszer hangsúlyozom - benne van, hogy a nemzeti alaptanterv alapelveit a parlamenttel kívánja elfogadtatni, akkor legalább egyetlen ponton teljesítse a kormányprogramot. Még egyszer hangsúlyozom: az alternatívák között megvan erre a lehetõség. A köztársasági megbízotti hivatalok megszüntetése után a Belügyminisztérium megyei hivatalokat hozott létre. Amennyiben a kormányzat úgy érzi, hogy mindenképpen meg kell szüntetni a tankerületi oktatási központokat, akkor szükség lenne egy regionális szintû szervezetre. A magyar településviszonyoknak és a magyar viszonyoknak legmegfelelõbb az lenne, hogyha megyei szintû hivatalokat hozna létre.
Hogy miért nem tudom támogatni azt az alternatívát, ami szintén elhangzott, hogy a pedagógiai intézetek vegyék át ezeket a feladatokat vagy a megyei önkormányzatok? Azért nem, mert ez szintén az önkormányzati törvény teljes módosítását igényelné, hiszen az önkormányzati törvény értelmében minden egyes önkormányzat egyenlõ: egyenlõ a legkisebb falu önkormányzata a megyei jogú város önkormányzatával, és egyenlõ a megyei önkormányzattal. Tehát nem engedélyez alá-fölérendeltséget, márpedig a törvényben ennek a lehetõsége is felrémlik.
Mindezek figyelembevételével még egyszer hangsúlyozom, hogy a KDNP nem fogja ezt a törvényjavaslatot megszavazni, és javaslom képviselõtársaimnak, hogy szintén ne szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)