DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársam! Azt hiszem, jó lenne egyszer tisztázni, hogy a demokrácia valóban szétzilál-e valamit. Már többször hallottam - és ezért kicsit érzékeny vagyok arra -, hogy elindult egy demokratikus folyamat az oktatásban, nem központi irányítással. Önkormányzatok döntenek számos kérdésben, sõt a közoktatási törvény azt is biztosította, hogy ne a minisztérium döntse el, milyen típusú iskolára van szüksége az adott településnek, hanem a helyi önkormányzat. Ha ezt szétzilálásnak nevezi képviselõtársam, akkor valóban úgy gondolom, hogy a demokrácia a szétzilálás eszköze. Én azt gondolom, hogy ez a demokrácia eszköze.
A másik pedig: hogy rend legyen, ezt nem lehet úgy biztosítani, hogy 3000 önkormányzat vagy 2200 iskola- és óvodafenntartó önkormányzat önállóan dönt. Azt gondolom, hogy valóban kellenek összetartó kapcsok, és ezek az összetartó kapcsok sokfélék lehetnek. Ebbõl az egyik a nemzeti alaptanterv követelményrendszere, természetesen az érettségivel együtt, mert így egységes. Ilyen lehet természetesen a tankerületi oktatásügyi központ vagy bármilyen más, az önkormányzatoktól függetlenül mûködõ intézményrendszer - mint ahogy Európa minden országában van ilyen intézményrendszer.
Úgy gondolom, hogy képviselõtársam mint iskolai tanár - jómagam is mint iskolai tanár - nem biztos, hogy találkoztunk a tankerületi oktatásügyi központ munkájával. De azt gondolom, hogy például az a felmérés, amit munkaköri kötelezettségként megtettek, mondjuk, a nemzetiségi oktatással kapcsolatosan vagy a gyógypedagógus ellátottsággal kapcsolatosan, sokkal olcsóbb, mint amit a minisztérium a kft.-knek kiadott, és esetleg több tízmillióért végezték el teljesen magától értetõdõen, hiszen fel kellett építeni egy apparátust, és meg kellett venni a számítógépeket. Köszönöm.