TÓTH PÁL (MSZP): Itt van elõttem a szó szerinti jegyzõkönyv. Meg kell hogy mondjam, tisztelt képviselõtársaim, hogy Mécs Imre több hasábon keresztül beszélt. Tehát amit mondott, az gazdag, differenciált, cizellált. Egy olyan embernek, egy olyan politikusnak, egy olyan képviselõnek a hozzászólása volt, aki mélyen átérezte, átélte és tudta, hogy mirõl folyik a szó. Ennél fogva tehát sablonokban elég nehéz elrendezni azt, hogy mit is mondott.
De ha már az indulásnál tartunk, akkor én úgy gondolom, ez inkább Szigethy képviselõ úr álláspontját nyomatékosítja. Én fölolvasnám, mert igazán megkapó ez a bevezetõ szöveg. Mécs Imre szó szerint a következõt mondta:
"Eléggé rosszkedvûen kezdek a beszédemhez. Rossz kedvemet több szál szövi, több szálból adódik. Az egyik az, hogy lassan három év telik el a nagy temetés óta, amikor egy sor ígéret hangzott el a sokat szenvedett kárvallottak számára, azoknak az anyáknak és azoknak a gyermekeknek, akik évtizedeken keresztül várták igazságuk megszületését, és akiknek valamiféle csekély kárpótlást, kártérítést kell adnunk."
Nos, tisztelt képviselõtársaim, ha egy képviselõ, egy politikus, egy ember így kezd hozzá egy hozzászóláshoz, egy vezérszónoki szöveghez, én úgy gondolom, ez egy nagyon pozitív hozzáállás volt annak idején a témához. Nyilvánvaló: Mécs Imre SZDSZ-es képviselõként tette ezt a hozzászólást. Nekem sem okom, sem érdekem, sem semmim nem fûzõdik ahhoz, hogy én itt Mécs Imre mellett ágáljak.
Pusztán azért szólok és amiatt szóltam, amiért az elõbb - és amin úgy érzem, kár, lehetetlen vagy értelmetlen vitatkozni -, hogy ebben a kérdésben '92-ben is egy viszonylag nagy konszenzus alakult ki. Nagyon jó lenne, és úgy látszik, '95-ben is hasonló konszenzusra fogunk tudni jutni, noha természetesen a kárpótlási igényeket, a kört illetõen lesznek viták és differenciák. De az alapkérdésekben, Torgyán képviselõ úr, nem hiszem, hogy különösebb differenciák adódtak '92-ben az ellenzék és a kormánypárt képviselõi között.
Köszönöm szépen, elnézést kérek. (Taps a kormánypárti képviselõk padsoraiban.)
(18.00)