DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Már azon aggódtam, hogy ez a személyes polémia ki fogja meríteni a plenáris ülés teljes idejét és felolvassák az egész jegyzõkönyvet, ami akkor a vitában elhangzott. Azért aggódtam, mert Tóth Pál képviselõ úr felvetésére, ami még a szünet elõtt hangzott el, már jelentkeztem, és akkor melegében szerettem volna válaszolni, és most már lassan úgy éreztem, hogy hátha kifutunk az idõbõl.
Mi is itt a dolog lényege? A dolog lényege az, hogy azt az aggályát fejezte ki képviselõtársam, hogy körbe vagyunk zárva, hiszen az Alkotmánybíróság csak egy bizonyos szempontot bírált el, és ebben a bizonyos szempontban hozta meg a maga verdiktjét. Azonban szeretném, ha a képviselõtársaim lelkiismeretét ez a súlyos teher nem terhelné, szeretném felmenteni önöket ez alól, hiszen a Magyar Köztársaságban a legfõbb szuverén hatalom az Országgyûlés. Az Országgyûlés hozhat bármilyen törvényt, olyat is, amire az Alkotmánybíróság nem kötelezte az Országgyûlést.
És még egy valami! Az indoklásban is benne van, hogy ha a diszkrimináció, a megkülönböztetés nem azonos körre terjed ki, csak ésszerû indokának kell lennie. Én szeretném, ha a kormány részérõl valaki kifejtené majd ezt az ésszerû indokot. Ugyanis mi, kereszténydemokraták és az érdekeltek, az egykori érintettek nem a pénz miatt protestálunk, minket nem a pénz érdekel, hanem az azonos elbánás. (Gyimóthy Géza tapsol.) Ha azt mondják, hogy a kormánytól csak egy oklevélre telik, akkor azt kapjanak a munkaszolgálatosok, akár '39-ben, akár '51-ben voltak munkaszolgálaton. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiból.)