PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! A T/785. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeirõl és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használatáról szó.
Itt a történelmi falak között ehhez a törvényjavaslathoz csak úgy szabad hozzányúlni, ha történelmi visszatekintést teszünk. A Független Kisgazdapárt szerint a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeivel összefüggésben a visszatekintésben az alapokhoz, mégpedig a történelmi alapokhoz, a Szent Korona tanához kell visszamenni, melyre már a Független Kisgazdapárt részérõl utalás történt.
A történelmi múlt alapjain a jelenben a törvényjavaslaton keresztül kell elõretekintenünk. Ilyen összefüggésben érdemes visszatekinteni a Szent Korona rövid történetére, mert nincs még egy olyan, lényegre törõ történelmi tárgyunk, amelyet a történelem viharai ilyen mértékben és módon érintettek. E történelmi kincs birtoklásáért trónviszályok dúltak, háborúk robbantak ki. Elõfordult, hogy a török szultán is a fejére tette, és felpróbálta Szemere Bertalan is. A szakirodalomban történelmi kriminek nevezett koronalegenda õrzõhelyeként álljon itt néhány példa: Bizánc, 1074; Visegrád, 1310-1440; Siklós, 1529; Gyõr, 1644; Szeged, 1849. A korona leghosszabb történelmi fogsága 1945-1978-ig tartott. Hazatért: 1978. január 5-én, 21 óra 26 perckor.
Ismeretes, hogy a koronás címert 1948 után erkölcsileg - a magyar történelmet meghazudtoló módon - megalázták. Az új államiság groteszk jelképei - a csillag, a sarló és a kalapács - léptek annak helyébe.
A címer tisztelete megköveteli azt, hogy kellõ tisztelettel és meghatottsággal foglalkozzunk vele. Az 56-os forradalom egyik fontos követelése volt a régi címer ismételt hivatalossá tétele és a hozzá fûzõdõ nemzeti ünnep visszaállítása. Sajnos erre nem kerülhetett sor, de 1957-ben megváltoztatták a magyar címert, és visszakerült címerünk közepébe az õsi vágásos és nemzeti színû pajzs.
A rendszerváltást követõ szabad politikai légkörben lefolytatott vitában a többség a jelenlegi koronás címert tartotta legalkalmasabbnak nemzeti hagyományaink kifejezésére és ápolására.
A fentiekre figyelemmel a nemzeti jelképek, különösképpen a címer használatáról rendelkezõ törvényjavaslat vitája történelmi jelentõségû, különösen a nemzethez való tartozás kinyilvánításában, a nemzeti érzés kifejezésében.
Szükségesnek tartom a törvénytervezet indoklásában megismételni a következõt: "A javaslat elismeri a nemzeti érzésnek a nemzeti jelképek útján való kinyilvánításának lehetõségét, és a jelképek tekintélyének megõrzése mellett megengedi magánszemély részére nemzethez való tartozás kifejezésére, illetve eseti jelleggel a különbözõ nemzeti ünnepeken, társadalmi rendezvényeken ezek használatát." Egyébként szerintem alanyi jogon jár az állampolgárnak ez a lehetõség.
A javaslat elõterjesztésének idõszerûsége vitathatatlan. Vannak azonban olyan rendelkezései, amelyek vitathatók. Helyeselhetõ az a jogalkotói törekvés, amely a Szent Koronát is magában foglaló címer használatát szabályozza a legszigorúbban.
Tekintsük át a törvényjavaslatban vitathatókat a mi szemszögünkbõl! A felsorolásban meghatározott címert használók engedély nélkül használhatják helyiségeikben a címert. Pontosabb megfogalmazással: a hivatalos helyiségeikben.
A költségvetési szervek épületeiben a címer elhelyezését az illetékes miniszter határozza meg. Ez a rendelkezés az indoklás ismeretében sem értelmezhetõ. Kérdezem: ahogy a miniszterek változnak, úgy módosul, úgy változtatják a rendeletet?
A tervezet szerint a címer védjegy eleme lehet. Ez megfelel a védjegyekrõl szóló 1969. évi IX. törvénynek. A címer tisztelete, egyben nemzeti hagyományaink tisztelete miatt megfontolandó e javaslat elfogadása. Álláspontom szerint a magyar címer ne lehessen védjegy része. Méltatlan a Szent Korona tanához, hogy a bíróság döntsön arról, hogy adott áruféleségre felkerülhessen a magyar címer. Javaslom a 4. §-nak a javaslatból való törlését.
A továbbiakban arra kell felhívni a figyelmet, hogy nagyon szigorúan, félreérthetetlenül kell szabályozni azokat az eseteket, amikor magánszemély használhatja a címert, mert a címer államiságot fejez ki.
A jogosulatlan használatra vonatkozó vagyoni következményekkel egyetértek, de kifogásolom, hogy nincs erkölcsi követelménye a jogosulatlan használatnak. Elképzelhetõ például a vállalkozói engedély idõleges vagy végleges bevonása, vagy egyéb, erkölcsi jellegû szankciók.
Ezen gondolatokkal kívánok hozzájárulni a T/785. számú törvényjavaslat kialakításához. Külön megköszönöm igen csekély számban megjelent képviselõtársaimnak, hogy meghallgattak. (Taps.)