DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tételesen reagálnék. Az államtitkár úr bizonyára emlékszik arra: én azt kifogásoltam, hogy a minisztérium nem reagált a sajtóban megjelent dolgokra. Én saját magam hallottam a televízióban, hogy vagy nincs olyan helyzetben a kormány - vagy nem kívánja, de most ez nyilván teljesen lényegtelen -, hogy tudná a felsõoktatást támogatni; csak a közoktatást tudja támogatni. Ha a sajtó rosszul interpretálta a miniszter úr szavait, akkor is célszerû lett volna helyreigazítást tenni.
A másik dolog: ugye, az államtitkár úr bizonyította azt, hogy mennyire igazam van. Én nem beszéltem 1996-ról, hanem azt mondtam, hogy a költségvetés lyukait kívánják betömni. Ez így igaz!
(12.40)
Az államtitkár úr is elismerte, hogy az a 800 millió forint bekerül a költségvetésbe. És így az is igaz, hogy szó sincs - mert ez erre az évre vonatkozik - a puccsszerû bevezetés kapcsán a felsõoktatás fejlesztésébe való visszaforgatásról.
A következõ dolog: az, hogy a parlament elfogadta a miniszteri válaszokat, nem azt jelenti, hogy például csak az érettségik vonatkozásában nem bizonyítottam négy törvénytelenséget is. Most nincs arra idõ, hogy ezt felsoroljam, de akkor a válaszomban világosan elmondtam, tehát nemcsak állítottam, hanem bizonyítottam is. Az más kérdés, hogy akkor a parlamenti többség a miniszteri választ elfogadta.
És az autonómiát illetõen, konkrétan a levél, tehát az egyetemekhez, fõiskolákhoz kiküldött levél kapcsán, amelyben meg kívánták szabni, hogy milyen módon történjenek a végrehajtások, pontosan ebben az ügyben interpelláltam, akkor a parlamenti többség szintén elfogadta a miniszteri választ, és rá két hétre ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság törvényellenesnek, alkotmányellenesnek minõsítette. Azt hiszem, hogy ennél nagyobb bizonyíték nem szükséges az állításaim igazolására.
Én a magam részérõl soha nem támadtam a minisztériumot, csak számon kértem azokat a szakmai és politikai ígéreteket, amelyekkel mind a mai napig adós maradt, és teljesítettem a kötelességemet mint ellenzéki képviselõ azért, hogy felhívjam a kormánykoalíció figyelmét arra, hogy mi az, ami törvénytelen. És ha netalántán az Alkotmánybíróság nekem ad igazat - bocsánat, azonnal befejezem -, akkor vélhetõ, hogy ebben az ügyben van jogom és lehetõségem szólásra, és szólásomban ezt elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet.