DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A belügyminiszter úr volt a privatizációs visszaéléseket vizsgáló kormánybizottság vezetõje. A bizottság lezárta munkáját, eredménytelenül, és a megtartott sajtótájékoztatón az alábbiak hangzottak el: "Bizottságunk nem nyomozott, nem hallgatott meg senkit, kizárólag a tényfeltárásra szorítkoztunk. Olyan ügyletet, ahol kimutatható lenne a korrupció, nem talált."
Ugyanakkor az elõzõ állítást megcáfolva beszámoltak arról, hogy a privatizáció tisztán nem mûvelhetõ. Felvetõdik, hogy mi szükség volt a bizottságra, ha semmilyen konkrét megállapítása nem volt?
Összesen hat esetben kezdeményezett eljárást. A bizottság elõtt 35 feltûnõen problémás ügy szerepelt, melyekben a rossz gazdasági döntések, a politikai nyomás és a haveri részrehajlás keveredik. Az ÁVÜ pártsemlegessége 1992-ben szûnt meg. A visszaélések két módon történtek: amikor a kormány részérõl nyomást gyakoroltak az ÁVÜ vezetésére, vagy az igazgatótanács egyes tagjaira, vagy amikor az ÁVÜ akkori vezetõit a régi elvtársi, baráti kapcsolatok befolyásolták a döntésekben, két azonos ajánlat közül a régi kapcsolatét terjesztették az igazgatótanács elé. 8-9 ezer üzlethelyiség 60 százalékát így privatizálták.
A kormánybizottság nem tudott vizsgálni, mivel eltûntek a dokumentumok. Súlyos vagyonvesztések következtek be. Az Elsõ Pesti Telefontársaság, a MATÁV, a NIKEX-székház, a Tokaji Borkombinát, stb. esetében. Súlyos visszásságok jellemezték a Duna Intercontinental, a Pharmatrade, a Csepeli Szerszámgépgyár, a Tungsram, az Autóker és a teljes növényolajipar privatizációját. A külföldiek is hitelbõl vásároltak, vagyis úgy vittek, mintha hoztak volna.
Ezek után kérdezem: 1./ A bizottság miért nem vette figyelembe az ÁVÜ volt igazgatója, Rajcsányi Péter 35 cégre vonatkozó összeállítását?
2./a. Miért nem teljesítették törvényes kötelezettségüket, amikor tapasztalták, hogy eltüntették, vagy nem õrizték meg a privatizáció dokumentumait, mely a Btk 289. szakasza szerint bûncselekmény, például a NIKEX-ügyben?
b./ Nem készítettek vagyonértékelést, illetve különbözõ idõpontokban többet is készítettek.
3./ A Caola esetében miért nem fellebbezték meg az ügyészség nyomozást megtagadó határozatát?
4./ Ahol a dokumentumok eltûntek, miért nem kérték be azokat az új tulajdonosoktól?
5./ Miért nem ellenõrizték a pénzforgalom bonyolítását a bankoknál, vagy az ÁVÜ könyvelésében?
6./ Ellenõrizték-e, hogy a privatizált vagyon értékesítési ára mennyiben tért el a valódi értékétõl?
Tisztelettel várom a miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon. - Közbeszólások a jobb oldalon: Helyes. Bravó, Homoki! Bravó!)