BALSAY ISTVÁN (Fidesz): ... de az érvelésemben az elõbb elmondott argumentumok ugyanúgy megjelennek, ezért, mivel magam után következem a felszólalásban, azokat nem ismétlem meg. Ezek közül szeretném kiemelni azt a statisztikát, amelyet az elõbb ismertettem, hogy a megyei jogú városok a gimnáziumok esetében még nagyobb számban képviselik a fõvárossal együtt a fenntartókat. Ezért, amikor a törvény visszautal az 5. §-ban a 89. §-ra és ott a korábbi közoktatási törvénnyel, a közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében határoz meg feladatokat, ismét felvetem, hogy hiányolom a fõvárosi és megyei önkormányzat mellõl a megyei jogú város önkormányzatát, amely a feladatok legnagyobb részét viszi.
Ezért tehát javaslom, hogy a 89. §-ra való hivatkozásnál e törvénytervezet tegye lehetõvé, hogy a megyei jogú város is, ha kell, akkor az egyeztetõ bizottságban - úgy, ahogy azt más törvényekben is, ahol a középszinten jelentkezõ megosztott feladatokat végzik - hozzanak döntéseket, és azt követõen együttes önkormányzati közgyûlési határozatokkal biztosítsák a közoktatás szervezésével kapcsolatos feladatokat.
Befejezésül: nem teljesen értem "A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályok" címet. Az "irányítás" szó az, amit nem értek. Ha szervezéssel és koordinálással kapcsolatos feladatokról beszélnénk, akkor azt inkább megérteném, hiszen nem tudok arról, hogy az önkormányzatoknak, most a megyei önkormányzatnak, amelynek ezt a feladatot átadjuk, milyen irányítási feladatai jelentkeznek a késõbbiekben is. A koordinálási és együttmûködési feladatokat pedig elfogadom. Tisztelettel javaslom az elõterjesztõnek, fontolja meg a törvénytervezet címét és azt, hogy az 5. §-ban a megyei jogú város bekapcsolódhasson ebbe az együttes munkába, épp az általa képviselt, általa ellátott feladatok nagyságrendje miatt. Köszönöm szépen a figyelmet.