AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A devizáról szóló törvényjavaslattal ennek a törvényhozási ciklusnak az egyik legjelentõsebb gazdasági törvénye kerül most az Országgyûlés elé. Magyarországon sajnos generációk voltak kénytelenek együtt élni a kötött devizagazdálkodás különbözõ formáival. Tulajdonképpen 1931 óta folyamatosan korlátozások érvényesültek az állampolgárok és a vállalkozások számára egyaránt. Mindannyian emlékszünk a '60-as évek elsõ, mai szemmel igen szerény liberalizációs lépéseinek hatására, a lakossági valutakeret intézményének bevezetésére, majd az új gazdasági mechanizmus részeként az "akinek forintja van, annak devizája is van" elv meghirdetésére és csak felemás érvényesítésére.
A fennálló lényeges kötöttségek sajnos kicsit másodosztályúvá fokozták le a hazai valutát, sõt, sokszor úgy tûnt, másodosztályú állam polgárává fokozták le a külföldön járó magyar turistát is.
(16.10)
Az elmúlt közel egy évtizedben lényegesen elõrehaladt a piacgazdaság kiépülése és a gazdaság egészének liberalizálása. A stabilizációs program elsõ eredményeit, a bekövetkezett tendenciaváltást is figyelembe véve a kormány megítélése szerint eljött annak az ideje, hogy új törvénykezéssel a konvertibilitás elérésében a nemzetközi mértéket alapul véve elõrelépjünk. A még fennmaradt korlátozásokat kiiktatva, illetve szûkítve el kívánjuk érni, hogy Magyarország a folyó devizamûveletek, vagyis döntõen az áruk, szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos bevételek és kiadások tekintetében megfeleljen az IMF-alapokmányban rögzített, nemzetközileg elismert konvertibilitás ismérveinek. Emellett a tõkemûveletek, vagyis a beruházások tulajdonrész- és ingatlanvásárlások, pénzügyi megtakarítások tekintetében is olyan további liberalizációs lépéseket indítványozunk, amelyekkel együtt Magyarország devizaszabályozása teljesíti az OECD, a világ legfeljettebb 25 országát tömörítõ gazdasági szervezet tagságához megkívánt fejlettségi fokot.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása esetén megteremti a folyó devizamûveleteknél a forint kovertibilitását, s ezzel alapvetõ változásokat eredményez a lakossági és vállalati devizaszabályozás területén. A javaslat kidolgozása során - a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - azt az elvet alkalmaztuk, hogy minden, bizonyíthatóan folyó mûveleti jogcímen lehetõvé kell tenni a szabad devizavásárlást.
A belföldi vállalkozások és szervezetek korlátozásmentesen juthatnak devizához a tevékenységükkel kapcsolatosan külföldiek részére teljesítendõ fizetésekre. Idetartoznak többek között a külkereskedelemmel, a személyszállítással, az árufuvarozással, a mûvészközvetítéssel és egyéb nemzetközi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fizetések.
A változás látszólag nem jelentõs lépés, hiszen a legnagyobb összegû fizetésekkel járó külkereskedelem már eddig is liberalizált volt. A vállalkozások számára ugyanakkor mégis nagyon fontos, mivel a mindennapi tevékenységükhöz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók egy részének végrehajtására eddig gyakran csak kellemetlen, idõt és pénzt rabló engedélyezési procedúra után kerülhetett sor. Természetesen a külföldiek számára biztosított hasonló célú átváltási lehetõség is szerves része a szabályozásnak.
A belföldi magánszemélyek esetén a törvényjavaslat minõségi változást jelent az eddig alkalmazott szabályozáshoz képest. Tekintettel arra, hogy ez mindenkit nagyon közelrõl érint, engedjék meg, hogy néhány szóban kitérjek a szabályok ismertetésére.
Minden olyan folyó fizetési mûveletnél, amelynél a devizavásárlás vagy - átutalás jogcímét és a jogcím folyó fizetések körébe tartozó jellegét dokumentálni lehet, a liberalizáció teljessé válik. Más megfogalmazásban: most megvalósul és nemcsak a vállalatok esetében, hanem az állampolgárok számára is, hogy akinek forintja van, annak devizája is van, ha a pénzt a folyó mûveletek körébe tartozó célokra kívánja elkölteni. Ebbõl következõen a turizmussal összefüggõ kiadásokra a forint szabadon átválthatóvá válik.
A lakosság bel- és külföldi utazási irodáknál egyaránt korlátlanul vásárolhat forint ellenében utazási szolgáltatásokat. A külföldön tartózkodás során, ha valakinek elfogy a pénze - a felmerült többletköltségek fedezésére, mondjuk a szálloda vagy egy ottani utazási irodától megrendelésre kerülõ kirándulás kifizetésére - belföldi forintszámlája terhére devizát utaltathat át a külföldi idegenforgalmi szolgáltatást nyújtóhoz. Új, lényeges eleme ennek a szabályozásnak, hogy magyar bankoknál bankkártyát kérõ személyek külföldön szabadon vásárolhatnak, illetve költhetnek a forintszámlájuk terhére is devizát, valutát.
Szintén a lakosság számára jelent érezhetõ könnyebbséget majd az, hogy például szabadon lehet átutalni devizát külföldi tanulmányi és gyógykezelési költségek fedezésére. Az engedéllyel megvásárolt külföldi ingatlan fenntartási költségeit is lehet majd itthon vásárolt devizával kiegyenlíteni.
Mindezek alapján a változatlanul fennmaradó, úgynevezett turistakeret szerepe is megváltozik. A turistautak során valószínûleg inkább csak a készpénzkiadások fedezetét fogja szolgálni, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak, hiszen a világ pénzforgalma amúgy is a kártyákkal, illetve átutalással történõ fizetések formájába tolódik el.
Tisztelt Ház! A tõkemûveletek területén jelenleg még nem lehet megvalósítani a liberalizáció olyan magas fokát, mint amilyet az elõzõekben ismertettem. A nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy a tõkemûveletek liberalizálása csak lassabban, illetve részlegesen követi a folyó mûveletekre vonatkozó konvertibilitás megteremtését.
A tõkemûveleteken belül csak a hosszú távú, illetve a közvetlen befektetéseket követõen célszerû a teljes mûveleti körre vonatkozó liberalizálás napirendre tûzése. A rövid távú spekulációs tõkemozgások ugyanis jelentõs, kiszámíthatatlan hatást gyakorolhatnak az ország gazdaságára. A javasolt változtatásokkal elsõsorban a közvetlen külföldi vállalatalapításokat kívánjuk elõsegíteni, mert ez olyan tartós integrációs kapcsolatot jelent a külfölddel, amely egyben hozzájárul a magyar külkereskedelem fejlõdéséhez.
A javaslat a tõkebehozatalra és a tõkekivitelre vonatkozó szabályokat közelíti egymáshoz. A külföldiek magyarországi befektetései már több éve engedélymentesen történnek, s ez természetesen fennmarad. A belföldiek külföldi vállalati befektetései sem lesznek engedélykötelesek a jövõben, amennyiben a befektetések a jogszabályban elõírt feltételeknek megfelelnek. Ilyen feltétel például az, hogy a teljes részesedésszerzés mértékének meg kell haladnia a valódi befolyásolási lehetõséget biztosító tíz százalékot, és abból az országból, amelyikben a befektetés megvalósul, a hozam és a tõke szabadon átutalható legyen Magyarországra. Mindezzel a valódi üzleti kapcsolatokat szolgáló befektetéseket és nem a hazai megtakarítások külföldi tõzsdére való áramlását kívánjuk elõsegíteni.
A törvényjavaslat nem zárja ki azonban azt sem, hogy az említettõl eltérõ feltételek esetén a devizahatóság engedélyezhesse a vállalatalapítást vagy részesedésszerzést. Hangsúlyozni szeretném, hogy ugyanúgy, mint eddig, változatlanul biztosítjuk azt, hogy a külföldi befektetõk magyarországi befektetéseikbõl származó nyereségeiket és a befektetés értékesítése, felszámolása esetén a tõkét külföldre szabadon átutalhassák.
A magyar vállalatok érdekeit szolgálja az is, hogy az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi hitel felvételéhez nem lesz szükség devizahatósági engedélyre. Ez minden bizonnyal egyszerûsíti az ilyen üzleti akciók megvalósítását. A belföldiek a jövõben szabadon nyújthatnak külföldön lévõ érdekeltségeiknek öt évnél hosszabb lejáratú hitelt. A külkereskedelmi forgalom ösztönzése érdekében ugyancsak szabaddá javasoljuk tenni az áruforgalomhoz kapcsolódó, úgynevezett halasztott fizetéseket, vagyis amikor az áru ellenértékét a vevõ csak késõbb fizeti meg. A külföldieknek történõ egyéb hitelnyújtás azonban továbbra is engedélyhez lesz kötve.
Az értékpapírokat illetõen csak olyan jellegû liberalizálást tartalmaz a javaslat, amely megvéd a forró pénzmozgástól. Így megengednénk a külföldiek számára, hogy a belföldön kibocsátott, forintra szóló hosszú lejáratú papírokat megvegyék, azok hozamát vagy eladás esetén ellenértékét konvertibilis devizára átváltsák.
Továbbra is egyedi engedélyhez kötnénk minden más, értékpapírokkal kapcsolatos olyan ügyletet, amely spekulációs devizamozgásra ad lehetõséget.
A törvénytervezet a belföldiek külföldi ingatlanszerzését a jelenlegi helyzethez hasonlóan korlátozza. Megszûnik azonban a külföldiek belföldi ingatlanszerzésének devizahatósági engedélyezése. Ennek szabaddá tétele vagy korlátozása ugyanis nem devizagazdálkodási kérdés, indokoltságát nem a devizabeáramlás oldaláról kell megítélni. A javaslat csak azt írja elõ, hogy belföldi ingatlan vásárlásakor a külföldinek konvertibilis devizában kell az ellenértéket megfizetnie.
Az ingatlanszerzés feltételeit a termõföldrõl szóló tövény és az ahhoz kapcsolódó jogalkotás szabályozza. A törvényjavaslat jellegével kapcsolatban szeretném még kiemelni, hogy a korábbi korlátozó rendelkezésekkel szemben a mindent szabad, amit a törvény kifejezetten nem tilt elvére épül. A szemlélet változását mutatja, hogy a korábbi szabályozásban általánosan érvényes, a megszerzett devizavételre felajánlási kötelezettség helyett hazahozatali kötelezettség lép. A belföldieknek konvertibilis devizában megszerzett jövedelmeiket így haza kell utalniuk. Természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani úgy a vállalati, mint a lakossági devizaszámla intézményét, és így a törvényjavaslat lehetõvé teszi, hogy a hazautalt összegek - minimális kivételekkel - konverzió nélkül a devizaszámlákra kerülhessenek.
A magánszemélyek esetében ez kiegészül azzal, hogy a jövõben - a jelenlegi szabályozástól eltérõen - bármilyen összegû konvertibilis valutát tarthatnak otthon. A nemzetközileg gyakori szokásokhoz igazodóan viszont a készpénz kivitelét bizonyos értékhatár felett kiviteli engedélyhez kívánjuk kötni.
A törvény által megszabott szûk körben a devizahatóság bizonyos fokú ellenõrzési lehetõségét fenn kell tartani.
(16.20)
A devizahatósági jogkört jelenleg több hatóság látja el, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt a funkciót egyedül a Magyar Nemzeti Bank fogja gyakorolni. Az ellenõrzés alapját azok az okmányok képezik, amelyeket a devizavásárláshoz be kell mutatni.
Tisztelt Ház! Mint ahogy azt már a bevezetõben is említettem, egy hatvannégy éve fennálló kötött devizaszabályozási rendszert, és a még 1974-bõl származó toldozott-foldozott hatályos törvényerejû rendeletet szeretnénk jogilag végérvényesen leváltani az önök elõtt lévõ törvényjavaslattal. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása a piacgazdaság feltételrendszerének kiépítésében mérföldkõ lesz, és közelebb viszi Magyarországot az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. Az elõrelépés mértékét jól jelzi, hogy a benyújtott törvényjavaslatot a Nemzetközi Valuta Alap kész elfogadni az alapokmánya úgynevezett 8. cikkelye szerinti konvertibilitás megvalósításaként. Mindez lehetõvé teszi azt, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat még inkább a fejlett országok által elfogadott normáknak megfelelõen alakíthassuk.
Külön szeretném kiemelni, hogy ezen új szabályozás jelentõs könnyebbséget nyújt - nem vitatom, az egyéni anyagi lehetõségektõl függõ mértékben - az egyes embereknek is a külfölddel való kapcsolatokban. Hatásai túlmutatnak a gazdasági összefüggéseken, és a magyar állam polgárainak nemzetközi megítélését is minden bizonnyal lényegesen javítja majd.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot az indokolásában foglaltak és az általam elmondottak alapján fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)