FRANCZ REZSÕ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Az elõttem szólók paraszt emberrõl és józan falusi emberrõl beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a kárpótlási törvény és a részarány-tulajdonok kiparcellázása után nem kizárólag józan falusi paraszt emberek lettek tulajdonosok és jutottak földhöz, pláne nem erdõhöz. Nagyon sok embert motivált a hirtelen meggazdagodás, a gyors haszonszerzés lehetõsége. Sajnos, ennek már jó pár erdõ bánja kárát!
Nyilvánvaló, hogy különbözõ aspektusból látjuk. Én ezt természetesnek fogtam fel, azért említettem Somogy déli részét. A Dráva melléke megközelíthetetlen hely volt - bocsánat a kifejezésért - Tito láncoskutyasága idején és még azt követõen is. Ezelõtt tíz évvel ezt a területet megközelíteni különleges engedéllyel lehetett. Emlékezzünk rá, a nyomsáv nem régen szünt meg. Tehát itt olyan érintetlen területek vannak, aminek a természetvédelmi értékeit nincs jogom felülbírálni. Ott nem folyt gazdálkodás, tiltott terület volt. Én errõl beszélek!
De a kárpótlási törvény és a részarány-tulajdonok kiadása után ez 0.1 és hasonló aranykorona mértékben több ezer ember tulajdona lett volna, ha széljegyzeten nem jelenik meg az elidegenítési lehetetlenség, éppen azért, mert a Duna-Dráva Nemzeti Park céljára ki van jelölve. Ez a dolog most áll, nincs tulajdonos! Úgy gondolom, hogy ezt az exlex állapotot csak meg kell szünetni! A földhivatal nem jegyzi be, a tulajdonos nem tudja birtokba venni, ha jó akaratú paraszt ember, ha olyan haszonszerzõ vigéc, aki azonnal láncfûrészt akar nekivinni, se így, se úgy nem jó. Következésképpen, ebbõl az a cél - és ezt a törvénytervezet vissza is adja -, hogy ha van olyan terület, amely akár õserdõnek nevezhetõ és ahol a moháktól a fekete gólyáig a mediterrán virágok és az élõvilág számtalan más növényi és egyéb ritkasága fordul elõ éppen az eddigi megközelíthetetlensége folytán, ezt olyan területnek mondják, ahol semmit nem szabad csinálni.
(20.10)
És van olyan európai egyezmény, amelyik nagyon jól taglalja - ha szükséges, magyar fordításban is szívesen kölcsön adom -, amelyik azt jelenti, hogy oda ember a kutatókon kívül a lábát be nem teheti. Tehát a jóakaratú parasztember... (Az elnök a csengõ megkocogtatásával figyelmeztet az idõ leteltére.)... sem élvezheti a hasznát, ha azt mondják, hogy igen, van tíz hektárja ott bent, és nézegeti. Ha a tudósok megengedik, akkor bemehet, de a hasznát nem élvezheti. Köszönöm szépen, ilyen tulajdonból nem kérek!