KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Deutsch Tamás képviselõtársam iménti hozzászólalásának elsõ felével azt gondolom, nem kell foglalkozni, hiszen két-három hete minden sajtótájékoztató, illetve nyilvános felszólalás alkalmával eme patronokat volt már szerencsénk meghallgatni. Azt gondolom, hogy ezekkel kapcsolatban reagálnom nem szükséges, mint ahogy nem szükséges a beszéde második részével sem foglalkoznom, amely tartalmában azonos volt, és idõnként szó szerint is azonos volt Torgyán képviselõtársam egy héttel ezelõtti napirend elõtti felszólalásával.
Ami a rendõrség helyzetének a leírását illeti, az pontos, valóban ez a helyzet, és ezzel kapcsolatban csak azt tudom ismételni, amit Balsay képviselõtársunk múlt heti interpellációja kapcsán mondtam. Térjünk vissza ezekre a kérdésekre a költségvetés parlamenti vitatása során, mert ott fog rendelkezésünkre állni az a keret, ahol a Fidesz képviselõi is megmondhatják, hogy mely területet látnak olyannak, ahol csökkenteni lehet a kiadásokat, és mely területekre akarnak többlettámogatásokat adni, mondjuk, például a rendõrség részére.
Az, hogy ez a kormány bizonyos kedvezõ folyamatokat a rendõrségnél megállított, illetve visszafordított, tételesen nem igaz, kedves képviselõtársam. Például a rendõrség Ön által említett adósságállománya 1990- 91-ben keletkezett, ez 1,2 milliárd forintos összeg, azóta nem volt lehetõsége a rendõrségnek ezt ledolgozni. A megszorítások a rendõrséget soha nem érintették, sõt minden alkalommal többlettámogatásokat kapott, mint ahogy így ez 1996-ban is. Az igaz, hogy ezzel együtt elõállt ez a helyzet, amivel nekünk valóban kezdenünk kell valamit.
A szolgálati törvény '96-os bevezetése 50 milliárd forintot jelentene, hiszen itt nemcsak a rendõrségrõl, hanem az összes rendvédelmi, illetve honvédelmi szervrõl van szó. Hozzá kell tenni ilyenkor, amikor az ember ilyet mond, hogy honnan lehet a feltételrendszert ehhez megteremteni, mert ez meglehetõsen nagy összeg.