DR. GÖTZINGER ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A napirenden lévõ törvényjavaslatot a szociális és egészségügyi bizottság szeptember 6-i ülésén tárgyalta, 12 egyetértõ, 2 nemleges szavazattal és 3 tartózkodással az általános vitára alkalmasnak találta.
A vitában megfogalmazódott, hogy a szociális bizottság feladata képviselõtársaink figyelmét felhívni a különbözõ biztosítási törvények, illetõleg biztosítási rendszerek, a társadalombiztosítás, a kiegészítõ biztosítás és az úgynevezett üzleti biztosítás közötti összefüggésekre, ezért megkísérlem röviden összefoglalni az ezzel kapcsolatban elhangzott véleményeket.
A bizottsági vita lényegében nem önmagáról a törvényjavaslatról szólt, hanem arról, hogy helyes-e, ha a parlament a törvényt a társadalombiztosítás jövõjére vonatkozó elképzelések, illetõleg a tb-alapok jövõ évi költségvetésének ismerete nélkül, az államháztartási reform társadalombiztosításra vonatkozó tervezeteinek ismerete nélkül tárgyalja. Az ebben rejlõ kérdés az, hogy a biztosítási célú megtakarítások milyen arányban fogják erõsíteni a különbözõ biztosítási rendszereket.
Ha a kötelezõ biztosításban alacsonyan szabjuk meg a járulékplafont és a kiegészítõ vagy az üzleti biztosítást adókedvezménnyel ösztönözzük, akkor a kötelezõ biztosítás szolgáltatásai alacsony színvonalúak lesznek, és csak a kiegészítõ vagy az üzleti biztosításban részt vevõk szûk rétege számára lesz elfogadható a biztonság.
Mindezeket a kérdéseket a törvényjavaslattal együtt és összefüggéseiben kellene tárgyalni, és ezekben a kérdésekben megegyezésre kellene jutni. Egy erre vonatkozó indítvány szerint a szociális bizottságnak javaslattal kellene fordulnia a parlamenthez, hogy a jelen törvényjavaslatról az általános vitát megkezdve csak akkor határozzon, ha megismertük a társadalombiztosításra vonatkozó jövõ évi elképzeléseket. Ez az indítvány nem kapott többségi támogatást, mivel más vélemények szerint a törvényjavaslat jelentõs részben nem a szociálpolitikával összefüggõ életbiztosításokra vonatkozik, és kívánatos ezeknek a biztosítási kérdéseknek mielõbbi törvényi szabályozása. Ezen túl mindazok a kérdések és biztosítási rendszerek közötti összefüggések, amelyekrõl a bizottsági vita szólt, nem a jelen törvénytervezet tárgyai. Ez a tervezet csupán eszköz arra, hogy a biztosítási tevékenység szabályozottabb és ellenõrizhetõbb legyen.
Végül tolmácsolnom kell a bizottságban kialakult véleményt, amely szerint formálisan ugyan nem teszünk javaslatot arra, hogy a törvénytervezetet a parlament a biztosítási rendszerek egészének összefüggéseiben tárgyalja, ez azonban mégis kívánatos lenne. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)