ECSÕDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Honvédség helyzetével, fejlesztésével és lehetséges feladataival a közelmúltban már többször is foglalkoztunk. Átalakítására, korszerûbbé és ütõképesebbé tételére vonatkozóan pedig - mint azt az államtitkár úr elõterjesztésében felsorolta - már határozatot is hoztunk.
Az erre vonatkozó 88/1995. számú határozat meghozatalakor a tisztelt Ház figyelembe vette az ország biztonsági helyzetét, a lehetséges veszélyeket és gazdasági teherbíró képességét. Ezek alapján írta elõ a honvédség átalakítására vonatkozó legfontosabb követelményeket és feladatokat, beleértve a Magyar Honvédség létszámának és szervezeti számának csökkentését is.
(12.30)
A határozat elõírja, hogy a honvédség létszáma 1998 végére nem lehet több hatvanezer fõnél. Egyidejûleg meghatározza az egyes állománykategóriák arányait is e létszámkereten belül. Elõírja a határozat azt is, hogy a haderõ csökkentését már ebben az évben meg kell kezdeni.
A kormány által a Magyar Honvédség 1995. és 1996. évi létszámának meghatározására beterjesztett határozat - az általunk meghatározott követelményeknek megfelelõen - éppen erre irányul. Felmerülhet az a kérdés - ismerve a nemzetközi helyzetet, a határaink mentén kialakult feszültséget és háborús viszonyokat, valamint a jövõ évi költségvetés tervezésének állapotát - , hogy most kell-e döntenünk az adott kérdésben. Véleményem szerint igen, és ennek több oka és indoka is van.
A Magyar Honvédség 1995. év végi részletes bontású létszámának meghatározása azért szükséges, mert a szervezeti és létszámcsökkentõ intézkedéseket már 1995-ben meg kell kezdeni, mint ahogy azt az említett 88/1995. számú határozat 7. pontja elõírja. Az 1996. év végi létszámot pedig azért kell meghatározni, hogy annak elérése érdekében a jövõ évre tervezett létszámcsökkentéseket már 1996 elejétõl kezdõdõen folyamatosan meg lehessen valósítani. A szervezetek átalakítása és a létszám változtatása a honvédségnél szervezési idõszakok keretében történik. Ahhoz, hogy az 1996-os elsõ szervezési idõszak - amely februárban kezdõdik - kellõ megalapozottsággal tervezhetõ legyen, már most szükség van az országgyûlési határozatra.
Mindannyian tudjuk, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi struktúrájában és felszereltségében nem teljes mértékben felel meg a honvédelmi alapelvekben és a honvédelmi törvényben megfogalmazott követelményeknek. Az elmúlt években megkezdett átalakítások során a gazdálkodás rendszere gyakorlatilag változatlan maradt. A katonai szervezetek szétaprózódtak, reagáló- és életképességük a szükségesnél alacsonyabb. Ugyanakkor a honvédség mûködéséhez egyre nagyobb költségvetési támogatásra lenne szükség. Figyelembe véve az ország gazdasági helyzetét, teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi létszám és struktúra tovább nem finanszírozható.
Az elõttünk fekvõ országgyûlési határozat tervezete éppen azt szolgálja, hogy a létszám csökkentésével egyidejûleg oldjuk a költségvetési feszültségeket és jobban igazodjunk a demográfiai helyzethez. A számításba vett összetétel elõsegíti a jelenlegi kedvezõtlen állományarányok korrigálását, a hivatásos jelleg erõsítését, de ezen túlmenõen ez egy nagyon fontos lépés az önkéntes és sorozott haderõrendszerre való áttérés elõkészítése érdekében is.
A Magyar Köztársaság biztonságát elsõsorban a szomszédságunkban elõforduló konfliktusok átterjedése veszélyeztetheti. Számolnunk kell azzal, hogy az ott folyó konfliktusokban részt vevõ erõk kisebb létszámú katonai vagy félkatonai egységei megsérthetik hazánk határait. Ennek oka lehet: provokációs szándék, menekülés vagy egyszerû véletlen is. Ugyanakkor, ha a helyzetet reálisan akarjuk értékelni, nem kell arra számítanunk, hogy bármelyik fél hazánk ellen szervezett katonai erõvel támadást indít, vagy országunkat be akarná vonni a jelenleg folyó konfliktusba. Ez akkor is érvényes és reális, ha természetesen tudomásul vesszük azt a tényt is, hogy elvileg a háborúk lehetõségét ma még nem lehet teljesen kizárni, hiszen ennek anyagi alapjai, a hadseregek, a fegyverek tömege még minden európai országban megvannak.
Arra, hogy a reálisan számba vehetõ fegyveres konfliktusokra megfelelõen reagáljunk, a Magyar Köztársaság fegyveres erõi, a honvédség, a határõrség képesek és megfelelõen felkészültek. Az ehhez szükséges képességek az átszervezés idõszakában is fennmaradnak. Ezért a jelenlegi katonapolitikai helyzet véleményem szerint nem indokolja, hogy emiatt a honvédség korszerûsítési folyamatát megszakítsuk, elodázzuk vagy megállítsuk, mert ennek végrehajtása ad csak lehetõséget a késõbbi, esetleg a jelenleginél is súlyosabb helyzet kezelésére.
Az átalakítás során a Magyar Honvédség folyamatosan olyan erõk birtokában marad, amely garantálja hazánk biztonságát, képes a kialakult helyzet hatékony megoldására, így a fejlesztés és a korszerûsítés - benne a létszám és létszámok aránya - is folytatható.
Az elmondottak alapján javasolom a beterjesztett határozati javaslat megtárgyalását és elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)