Póda Jenõ Tartalom Elõzõ Következõ

PÓDA JENÕ (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kezünkben van a Magyar Honvédség év végi és jövõ év végi létszámát meghatározó országgyûlési határozat. Legutóbb jó két hónapja foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, ezért elsõ közelítésben érthetetlen is, miért kell megint ezt tárgyalnunk. Annyi mindenesetre látszik, hogy drasztikus létszámcsökkentésrõl van szó: 89 ezerrõl év végére 81 ezerre, jövõ év végére 69 ezerre csökkenne a létszám e kapkodó határozat végrehajtása esetén.

Ha nem olvasnánk ezt az elõterjesztést, de kézbe vennénk a tábornokokról szóló kimutatást, azt kellene látnunk, hogy ez egy dinamikusan fejlõdõ hadsereg. Míg 1990-ben körülbelül 110 tábornok volt, addig az 1994-es kormányváltás idejére ez a szám a normális szintre, körülbelül 55-60 fõre csökkent. Most pedig ismét erõteljesen nõ a létszámuk: jelenleg 85-90 fõ, de a hadsereg leépítésének végére ismét elérheti a 115 fõt. Ahogy csökken a honvédség létszáma, úgy nõ a tábornoki kar. Különösen jól állunk egyébként az olyan elõléptetett tábornokok számát illetõen, akik államtitkári vagy helyettes államtitkári beosztásban civilnek álcázzák magukat, és így katonai és köztisztviselõi jövedelmet is húznak.

A drasztikus létszámcsökkentés egyértelmûen a védelmi képesség csökkenését eredményezi - hacsak nem ellentételezi ezt valamivel a kormány. Ellentétel lehetne a hatékonyabb külpolitika vagy az informatívabb felderítés és elõrejelzés. A magyar külpolitika azonban ma sajnos nagyon lagymatag és eredménytelen. Például elõbb tiltakozott a francia atomkísérletek ellen, mint lépett és lépne fel a magyar nemzet határon túli érdekeiért. Ez a külpolitika nem képes ellensúlyozni a védelmi képesség csökkenését; miképpen a parlament honvédelmi bizottságából is a felderítés és az elõrejelzés nem látszik eredményesebbnek, mint korábban.

Ezek szerint tehát marad a védelmi képesség csökkenése, az úgynevezett egészséges honvédelmi kockázatvállalás. Miközben délszláv szomszédaink háborúznak, aközben a magyar haderõ a román haderõ negyedére, a szlovákkal azonos nagyságúra csökkenne.

A fenti körülmények mellett az MDF számára ez a létszámcsökkentés ilyen formában - hangsúlyozom: ilyen formában - nem támogatható, sõt megakadályozandó tevékenység. Az intézkedés nemcsak a magyar védelmi képesség mérlegelése szempontjából felelõtlen, de egész Közép-Európa stabilitását veszélyezteti azzal, hogy Magyarország megsért egy fontos nemzetközi dokumentumot, a CFI-egyezményt. Megsérti az egyoldalú csökkentéssel - bármilyen szokatlan is ezt hallani -, hiszen biztonságpolitikai ûrt nemcsak túlfegyverkezéssel, de legalább annyira alulfegyverkezéssel is lehet teremteni. Márpedig mi ezzel a létszámcsökkentéssel felborítjuk azt a kényes egyensúlyt, amely hosszú évek alatt alakult ki, és a környezõ országok nemigen követik példánkat. A román negyedik erdélyi hadsereg például folyamatosan növeli jelenlétét határaink mentén.

A létszámcsökkentés kapcsán külön kell beszélni a hivatásosok elbocsátásáról. Hiába jelentette ki tavasszal ezerszer is Keleti miniszter úr, hogy mindenkire számít, most itt a kellemetlen valóság. Az idén a kétezer tiszti és a beígért háromezer közalkalmazotti hely után még kétezer közalkalmazotti hely szûnik meg, jövõre pedig további háromezer tiszt és ötezer közalkalmazott távozhat. Senki sem hiszi, nem hiheti, hogy átcsoportosításokkal és természetes kiválással ez a keret kialakítható. Lesz itt elbocsátás, titkárnõk õrmesterré zupálása, és tömegesen fognak távozni hivatásosok azért, mert az alibibõl felajánlott új beosztás elfogadhatatlan lesz számukra. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy a honvédelmi miniszter a hivatásos állomány nagyobb részénél már elvesztette tekintélyét, azt, ami egy évvel ezelõtt kétségkívül megvolt. Errõl a kérdésrõl - a miniszter személyétõl függetlenül - mindenképpen kell beszélni azért, mert a honvédelmi miniszter szerepe egészen más, mint más minisztereké. A honvédelmi miniszterben - különleges helyzeténél fogva - a hivatásosoknak sokkal inkább kellene bízni.

Visszatetszést keltett a hivatásos katonákban sorsuk, pályájuk rendezetlensége is. A szolgálati viszonyaikat, egész életüket meghatározó törvény tervezetét Für Lajos honvédelmi miniszter beterjesztette 1994 tavaszán a parlament elé, a honvédelmi bizottság azt általános vitára ajánlotta. Keleti miniszter úr visszavonta a javaslatot, és azóta sem pótolta a hiányt.

(12.40)

A hivatásos állomány joggal elégedetlen, nem tud saját dolgai felett felelõsséggel rendelkezni. Ilyen hosszú késlekedés után egyértelmû a politikai szándék. A hivatásosok egy részének eltávolítása a katonák kiszolgáltatott helyzetében következzék be bizonyos törvényi garanciák nélkül. Ez a miniszteri mulasztás is, lélektani hatásán keresztül, rontja az ország védelmi képességét.

Nézzük a létszámcsökkentés pénzügyi oldalát is, mit nyernénk az elbocsátásokkal. Az idén semmit, sõt ráfizetéses a folyamat, több a kiadás, mint a megtakarítás. Jövõre is alig takarítanánk meg valamit, ennyi pénzen nem múlhatna az ország biztonsága. Szegeden például a lõtér eladásakor 100 millió forintnál többet vesztett a honvédség, ebbõl sok hivatásos katona maradhatna beosztásában. Kiszivárgott információk szerint a kormány egy olyan honvédelmi költségvetést fogadott el 1996-ra és terjeszt elénk, amely 6 százalékkal több a tavalyinál, miközben áldásos tevékenységének köszönhetõen az infláció meghaladja a 30 százalékot.

Az elvonás tehát tetten érhetõ, az esetleges megtakarítások sem fogják a védelmet szolgálni. A kisebb hadsereg egyébként fajlagosan jóval drágább is, az igazgatási költségek nem igen fognak csökkenni. Ha már mindenképpen csökkentésrõl beszélünk, és tiszteket kíván a honvédelmi miniszter elküldeni, akkor a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd parancsnokság összevonásával kellene kezdeni a leépítést. Ezzel létszámot és sok párhuzamos tevékenységbõl adódóan költséget is takaríthatna meg. De nem ez fog történni! Ennek a honvédelmi vezetésnek - úgy látszik - sokkal kifizetõdõbb anyagi oldalról is az íróasztalhoz ragaszkodók helyett pár dandárt vidéken megszüntetni, a harcoló katonák számát csökkenteni.

Tisztelt Ház! Ehhez - hangsúlyozom, ehhez - a bemutatott programhoz felelõsen gondolkodó képviselõ nem adhatja igen szavazatát. Nagyon sajnálom, hogy a korábban honvédelmi kérdésekben meglevõ hatpárti konszenzus a kormány politikája nyomán megszûnt. A honvédség ilyetén - hangsúlyozom, ilyetén - megtizedelésére a Magyar Demokrata Fórum képviselõi nemmel fognak szavazni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage