RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyûlés! Mint köztudott, az ország éghajlata - miniszter úr, illetve államtitkár úr elõtt is ismeretes - Magyarországon szélsõséges és sok esetben rendkívüli. Az utóbbi években egyre többször és egyre nagyobb károkat okoznak a mezõgazdaságnak az aszály és az egyéb természeti károk, gyûjtõnéven: elemi károk. Egy-egy tájegységen belül jelentkezik árvíz, belvíz, aszály és ugyanakkor a tavaszi fagy és a súlyos jégverés is. Ez mind-mind sújtja a mezõgazdaságból élõ vidéki lakosságot.
Úgy gondolom, ebben az évben, de az elmúlt években is a mezõgazdasági termelõket nemcsak a pénztelenség, a tulajdonviszonyok rendezetlensége sújtotta, hanem az egyre-másra jelentkezõ természeti csapások is. Ezek megmutatkoztak az idei gyümölcstermelés eredményeiben, de a gabonatermés is kevesebb lett a vártnál. Ebben az évben a becslések szerint mintegy 25-30 milliárd forint elemi kár érte a mezõgazdaságot, ezen keresztül a termelõket.
A kártérítés végleges technikája még nem ismeretes az elemi kárt szenvedettek körében. Annyi biztos, hogy az eredetileg elkülönített, de a pótköltségvetésben visszavont 200 milliós katasztrófaalap kevés lesz, és nem valószínû, hogy a kár egészét meg lehet téríteni, de az sem, hogy a termelõk több milliárd forintot kapnak majd kézhez. A súlyos anyagi nehézségek egy önfelszámolási hullámot indíthatnak el a mezõgazdasági termelõk körében, és ezért minél hamarabb határozott kormányzati intézkedésre lenne szükség, mert fennáll annak a veszélye, hogy a jövõ évi kenyérnek való nem kerül elvetésre az õsz folyamán.
Kérdezem ezért az államtitkár úrtól, hogy a vidéki emberek, a mezõgazdasági termelõk mikor és milyen módon juthatnak valamilyen támogatáshoz, kárenyhítéshez, vagy egyáltalán kapnak-e és mire elég ez a pénz. Várom válaszát. (Taps.)
(14.20)