HEGYI GYULA (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Asszony! Olyan témában szeretnék önhöz kérdést intézni, amely sok százezer embert érint ebben az országban. Ugyanakkor - amennyire tudom -, megoldása nem jelentene különösebb kiadásokat a költségvetésnek. Így különösen indokolt, hogy e tekintetben valamilyen elõrelépés történjék.
A városi lakosság itt, Budapesten és sok vidéki városban, nagyvárosban 1945 elõtt végigpróbálta a háziúri rendszert, majd 1948-49 táján az állami bérlakással kísérletezett. Mindkét tulajdonlási formának igen sok súlyos problémája volt.
A nyolcvanas évek második felében kezdõdött egy olyan tendencia, hogy a lakók megvásárolhatták lakásukat. Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy hosszú távon a lakó a legjobb tulajdonosa az általa lakott lakásnak. Gondolom, ezzel majdnem mindannyian egyetértünk ebben a Házban.
Ugyanakkor azonban bérlakás bérlõjébõl társasházi résztulajdonossá válni igen nagy problémát jelent, különösen azoknak, akik erre nem készültek fel.
A társasházi törvényt elõdeink 1924-ben hozták meg ebben a Házban, majd 1977-ben került sor egy módosítására. Nyilvánvaló, a tulajdonlási és társadalmi formák 1924-ben és 1977-ben egészen mások voltak, mint jelenleg.
Nagyon sok problémát okoz a társasházi tulajdonosoknak, társasházi lakóközösségeknek, hogy nincsen szabályozva az a jogi helyzet, amelybe kerültek. Különbözõ ígéretek elhangzottak már a társasházi törvény módosításáról, esetleg egy új társasházi törvény meghozataláról. Mind ez ideig azonban nem került elénk ide, a Házba. Úgyhogy azt hiszem, valóban mondhatom, minden demagógia nélkül, hogy sok százezer ember érdekében kérdezem államtitkár asszonyt: mikor tervezi a tárca beterjeszteni elénk a társasházi törvény módosítását?
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)