DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Urak! Ezt az interpellációt az elõzõtõl eltérõen nem köszönöm meg. Nem köszönöm meg azért, mert úgy gondolom, hogy e Ház falai között az elmúlt 15 hónapban - ellentétben az azt megelõzõ négy év gyakorlatával -, sok vitát folytattunk az árakról, a bérekrõl, a lakáskérdésrõl, a munkanélküliségrõl, a kultúra finanszírozásáról vagy oktatási koncepcióról, de nem folytattunk vitát történelmi, köztük kultúrtörténeti korszakok és személyiségek megítélésérõl. (Taps az SZDSZ soraiban.) Azt gondolom, nem vagyok egyedül, aki ezt a tényt az 1994-ben megválasztott parlament tevékenysége egyik pozitívumának tekinti.
Töprengtem azon, hogy próbáljam-e ironikusra vagy humorosra fogni a válaszomat, miszerint állampolgárok tucatjai árasztanak el levéllel, hogy ugyan, folytassunk már egy jó kis parázs vitát Nagy Lajos nápolyi hadjáratáról, vagy hogy az MSZP-frakció javasolja, kezdeményezzen politikai vitanapot mondjuk az 1122-es wormsi konkordátumról. Nem tettem, mert úgy gondolom, hogy az ország jelenlegi helyzetében inkább szomorú az, hogy ilyen kérdésekkel kell ez elõtt a szerintem nem alkalmas fórum elõtt foglalkozni. (Zaj.) Ha a Házszabály erre lehetõséget biztosítana, azt mondanám, meghívom képviselõ urakat egy kávéra a minisztériumba, és tetszésük szerinti idõt beszélgessünk el Klebelsberg Kunóról. (Közbeszólások: A tárgyra! Válaszoljon!) Válaszolok.
Természetesen tisztában vagyok a minisztérium múltjával, tisztában vagyok az elõdök tevékenységével, talán önök elõtt is ismeretes, 1848-tól kezdve ennek a minisztériumnak, illetõleg jogelõdeinek 63 minisztere és népbiztosa volt. (Közbeszólások: Népbiztos! - Derültség. - Zaj.) Ezek között voltak jelentõsek és kevésbé jelentõsek, voltak kreatív államférfiak, megbízható, becsületes bürokraták és voltak eszelõs tömeggyilkosok. (Zaj.) Volt miniszter Eötvös Loránd báró, volt miniszter Csáky Albin gróf, de állt a minisztérium élén Rajnis Ferenc és Szálasi Ferenc is. (Közbeszólás: Meg a Lukács is!) A múlt, a minisztérium múltja is sokszínû, és beszélni róla, úgy gondolom, csak a konkrétumok, a konkrét tevékenységek szintjén érdemes. (Zaj.) Egy miniszter vagy kultúrpolitika konkrét értékelését célszerû a tudósokra és a tudománytörténészekre bízni. (Közbeszólások: Válasz?! Válaszoljon!) A kérdésre válaszolok, tisztelt képviselõtársaim, a kérdés arra vonatkozott, ismerem-e a minisztérium múltját. Ismerem.
Ami Klebelsberg Kunót illeti: mindenkitõl elnézést kérek, aki netán a múlt heti néhány szavas megjegyzésemet úgy értette, hogy elmarasztaltam volna bármiben is Klebelsberg grófot. Nem vonatkozik az elnézéskérés tisztelt képviselõ urakra, akiknek módjukban állt volna megnézni az Országgyûlés naplóját és felfedezni, hogy nem tettem ilyet. (Zaj.) Azt már feltételezni sem mertem, hogy képviselõ urak ezt megtették, csak nem hagyták a tisztánlátásukat a tényektõl elhomályosítani. (Zaj.)
Nem határoltam el magam Klebelsberg gróftól, semmilyen vonatkozásban nem beszéltem róla negatív hangnemben. Azt azonban állítottam, hogy általam is elismerésre méltónak, pontosabban nagyszerûnek minõsített tette egy adott történelmi lehetõség kihasználása volt, azé, hogy a trianoni békeszerzõdés Magyarország fegyverkezését korlátok közé szorította, miközben Magyarország politikai vezetése határrevízióban és regionális középhatalmi ambíciókban gondolkodott. (Dr. Jeszenszky Géza: Nem ismered a történelmet! - Közbeszólások: Válaszoljon! - Zaj.) Ebben a helyzetben adódott lehetõség arra, hogy miközben a legfelsõ politikai vezetés úgy vélte, a közoktatást részben szintén a katonai kiképzés színterévé lehet tenni, egy erre alkalmas ember ezt kihasználva valóban nagyszerû iskolafejlesztési programot vihessen végbe. Ez nem von le Klebelsberg Kunó tetteinek értékébõl, ugyanakkor világossá teszi, hogy a mai Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium nem haladhat az õ nyomdokain, tekintettel arra, hogy ma Magyarországnak nincs olyan kormánya, amelyik ilyen nemzetvesztõ politikában gondolkodna, még akkor sem, ha a Független Kisgazdapárt vezére minden napirend elõtti hozzászólásában... (Erõs zaj az ellenzék soraiban. - Homoki János: Elnök asszony, figyelmeztesse!) ...ezzel vádolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Zaj. - Taps a kormánypártok soraiban.)