SZILI SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nem kívánom tovább élezni a vitát, és nem is ezért szólok hozzá két percben, inkább csak azért, hogy talán valami hatása lesz. Szeretném egy idézettel kezdeni: "A honvédelem kiadásai az egész társadalmat terhelik, azok forrása valamennyiünk adójából és más közterhekbõl összeálló költségvetés. Ennek a honvédelemre jutó összegét úgy kell felhasználni, hogy optimális mértékben biztosítsa védelmi képességeink fenntartását." Ezek a szavak ebben a teremben hangzottak el egy volt MDF-es képviselõtársunktól 1993-ban.
Kedves Képviselõtársaim! Ma sincs másként! Ma is a költségvetés szabja meg azt, hogy mire, mennyit tudunk adni. Nagyon szeretnénk sok minden mást is finanszírozni ebbõl a költségvetésbõl. Nagyon biztos vagyok abban, hogy ha a ma divatos népszavazást kezdeményeznénk, megkérdeznénk a társadalmat , hogy mire adjunk nagyobb támogatást a költségvetésbõl, akkor az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjasok helyzetének javítása mellett, és még sorolhatnám tovább, azt hiszem, a védelmi kiadások emelése nem lenne az elsõ helyen. Ezért sajnos igen is meg kell tanulnunk az adott költségvetésbõl racionálisan gazdálkodni. Ez pedig nem megy másként, mint úgy, hogy néha kellemetlen lépéseket is meg kell tenni, bármennyire is sajnáljuk azokat az embereket, akik ebben a mai helyzetben elvesztik munkahelyeiket. Ez nemcsak a katonákra értendõ.
Nagyon szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a létszámcsökkentés mögött valójában betöltetlen szolgálati helyekrõl is szó van, tehát nem minden szám érint közvetlenül embereket. Úgy gondolom, hogy a védelmi képesség megõrzése nem függvénye a katonalétszámnak. Erre már elhangzottak példák is. Nagyon kérem az ellenzéki képviselõtársaimat, gondolják át újra javaslataikat. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)