DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Asszony! Azt hiszem, a kérdés jogos. A kormány gondol erre a problémára; annál is inkább, mert ma a munkaerõ iránti kereslet jelentõs része nem tartós munkavégzésre irányul, hanem adott munkák elvégeztetésére.
Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy a munkanélküliek érdekeltek legyenek az alkalmi - vagy más szóval: rövid tartamú - legális munkák elvállalásában. Az elmúlt idõszakban elsõsorban a foglalkoztatási törvény módosításával több területen történt elõrelépés a szabályozásban. Így ha a munkanélküli munkát vállal - legfeljebb 90 napig terjedõ munkalehetõség elfogadása esetén -, egyszerû bejelentési kötelezettség alapján a munkaügyi központ szünetelteti járadéka folyósítását. Ha a munkavégzés véget ér, a munkanélküli különösebb adminisztráció nélkül, a korábban megállapított összegben kapja újra a járadékát, annyi idõre, amennyi még az eredetileg meghatározott idõbõl hátravan. Az ilyen munkavégzés ismételhetõ, és a munkából származó keresetnek a felsõ határa nincs korlátozva.
(14.30)
A munkanélkülinek lehetõsége van arra is, hogy a munkanélküli-járadék folyósítása alatt, a járadék felvétele mellett kisebb jellegû megbízásos munkákat vállaljon. Ez esetben azonban a díjazás nem lehet több, mint a minimális munkabér fele, azaz jelenleg 6100 forint.
A munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszerének változása nyomán a támogatás folyamatosan legfeljebb 24 hónapig, az átmeneti idõszakban egy évig folyósítható. Ezt követõen a támogatás további folyósításához 180 napi, az átmeneti idõszakban 90 napi munkaviszonyt kell igazolni. Ez az idõtartamú munkaviszony rövidebb idejû, tehát átmeneti munkaviszonyokból is összetevõdhet. Úgy gondoljuk, mindez erõsíti a munkanélküli érdekeltségét a rövid idejû legális munkavégzésben, amivel nem szeretném azt mondani, hogy a helyzet tökéletesen rendezett.
Köszönöm szépen.