LAJTAI ISTVÁN, a honvédelmi bizottság elõadója: Tisztelt elnöklõ Alelnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! Igen nehéz helyzetben vagyok, amikor bizottsági elõadóként kell a részletes vitában szólnom a Magyar Honvédség 1995. és '96. évi év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyûlési határozati javaslatról. A fenti cím alatt a kormány elõterjesztését H/1326. számon terjesztette be. A honvédelmi bizottság 1995. szeptember 13-án az elõttünk lévõ anyagot megtárgyalta és azt általános vitára alkalmasnak találta. Ezt a tényt azért kell felelevenítenem, mert az akkori honvédelmi bizottsági ülésen megítélésem szerint már egy elõzetes részletes vitát is lefolytattunk.
Ha már az elõzményekre utaltam, szólni kell arról is, hogy a parlament 1995. szeptember 19-ei plenáris ülésén az általános vita kapcsán elõkerültek olyan megállapítások, felvetések, amelyek a részletes vita jegyeit hordozták magukon. Itt elhangzott ellenzéki képviselõi recept, majd a záróvitában, összegzésekor a honvédelmi kormányzat nevében szólóan az érdemi válasz. Ezt én a bizottsági elõadóként nem kívánom értékelni, illetve megtenni.
Szólnom kell arról, hogy a honvédelmi bizottság az 1995. szeptember 20-ai ülésen részleteiben megtárgyalta a H/1326-os határozati javaslatot, valamint az ahhoz benyújtott módosító indítványt. Elõször a H/1326/2., illetve 3. számú módosító javaslatról röviden a következõt kell összefoglalnom.
A honvédelmi bizottság igen komplexen értékelte a benyújtott módosító indítványokat, és a vita összegezéseképp a következõ határozatot hozta:
A benyújtott módosító javaslatok nem tesznek eleget az Országgyûlés által elfogadott 88/1995. számú országgyûlési határozatnak, amely döntött a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakulásának irányáról és létszámáról.
Úgy ítélem meg, hogy a bizottsági ülésen a szakmai érvekre - amik azt rögzítették, hogy miért kell már jelenleg elkezdeni az állománytáblában rögzített, és alá szeretném húzni, hogy az állománytáblában rögzített létszámcsökkentést - kisebbségi vélemény fogalmazódott meg, szakmai döntésbe bújtatott politikai véleményt fejtettek ki véleményünk szerint. Így ezáltal az érvek és tények nem tudtak megfelelõ szinten tükrözõdni, ütközõdni, így a szakmai és szociológiai érvek nem tudták a bizottság konszenzus- állásfoglalását kialakítani.
Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés honvédelmi bizottsága többségi szavazással nem támogatja a beterjesztett módosító javaslatokat. Meg kell említenem, hogy a módosító javaslatok viszont a bizottságban az egyharmad támogatást megkapták.
A benyújtott módosító javaslatok bizottsági részletes vitáján túlmenõen el kell mondanom, hogy az általános vita során Juhász Ferenc képviselõtársam, honvédelmi bizottsági elõadóként és Ecsõdi László képviselõtársam, az MSZP képviselõcsoportja elõadójaként felsorakoztatott számos szakmai, tudományos érvet, amelyeket nem kívánok jelenleg megismételni.
További érvként néhány el nem mondott gondolatot szeretnék figyelembe ajánlani. Hogy az állománytábla létszámadatai és a ténylegesen betöltött helyek között a feltöltöttség vonatkozásában következtetéseket lehet levonni, ebbõl viszont más irányú következtetés levonása, ha finoman akarok szólni, akkor csak politikai vagy retorikai lehet.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a haderõnek, a hadrafoghatóságnak, ha leegyszerûsítem a kérdést, akkor három fõ területe van, éspedig a haderõ létszáma, a felszereltség technikai színvonala, a szolgálatot teljesítõ sor- és szerzõdéses katonák kiképzettsége, a tiszthelyettesek, a zászlósok, tisztek, tábornokok képzettségének szintje.
Az önkényesen kiragadott tényezõk közül én az utóbbira teszem kiemelten a hangsúlyt. Lehet, hogy ez a megállapítás szubjektív, ezt vállalom, mert mint humánpolitikai szakközgazdász errõl megbizonyosodtam. E megközelítést azért szeretném tágabb értelemben is bemutatni.
(Az elnöki széket dr. Salamon László, az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)
A katonai erõviszony összetett, mennyiségi és minõségi mutatókat is magába foglaló viszonyrendszer, amely lehetõvé teszi két ország, katonai tömb, szövetség harci lehetõségeinek tárgyilagos összehasonlítását. A katonai erõviszonyok megítélésénél a számszerû adatok csak a kiindulópontot biztosítják. De alapvetõen befolyásolják olyan tényezõk, mint a meglévõ fegyverzet harcászati technikai jellemzõi, a vezetési és felderítési rendszerek minõsége, a személyi állomány.
Nem tekinthetünk el viszont a kérdés megítélésénél az adott ország gazdaságának teljesítményétõl, a hadiipari háttértõl, vagyis attól, hogy egy ország gazdasága képes-e a haderõt megfelelõ szinten tartani, a megfelelõ szintû ellátást biztosítani. Mert ha nem, ennek hiányában összeomlik a gépezet.
Az egyes országok katonai szövetségbe tömörülése nemcsak haderejük számszerû alakulását, összeadását jelenti, hanem általában egy új, magasabb minõség jelenik meg. A fentiek alapján egy létszámcsökkentés lehetõvé teszi a személyi állomány magasabb szintû képzettségét, és nem a harcképzettség csökkentését eredményezi, hanem éppen ellenkezõleg, annak magasabb szintjét is létrehozhatja. Ezáltal nõ az adott ország védelmi képessége.
Bízom abban, hogy sikerül az 1326. számú országgyûlési határozati javaslat részletes vitájához a tények oldaláról bizonyos újabb érveket is felsorakoztatni. Végezetül egy Bertolt Brecht idézetet szeretnék elmondani: "A tudomány célja nem az, hogy a végtelen bölcsesség kapuját tárja fel, hanem az, hogy gátat szabjon a végtelen tévedéseknek."
Tisztelt Országgyûlés! Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)