PÓDA JENÕ (MDF): Köszönöm szépen. Két rövid megjegyzésem lenne azzal kapcsolatban, amit Mécs elnök úr elmondott.
Az egyik arról szól, hogy mennyire sürgetõen kell eljárni ennek a leépítésnek a során, illetve hogy a pénzügyi helyzet mennyire meghatározza mindazt, ami itt történik. Persze ez sok szempontból új elem, miközben sokan tudjuk természetesen, hogy sajnos ez a döntõ elem, hiszen az országgyûlési határozat indoklásában szó sincs errõl az elemrõl. Ha figyelmesen elolvassuk, láthatjuk, hogy ott egészen más érvek és indokok fogalmazódnak meg, mint amit itt most a honvédelmi bizottság elnöke beállított döntõ érvként. Amivel tulajdonképpen csak az a probléma - ha még el is fogadható, illetve bizonyos kényszert ki is jelöl természetesen -, hogy a jogi helyzettel viszont nincsen szinkronban. Nem véletlen, hogy Keleti honvédelmi miniszter úr éppen vesztésre áll egy perben több ezer ember elbocsátása kapcsán, annak tulajdonképpen nulladik végrehajtási pontjaként, amirõl most beszélünk. Azt hiszem, akármennyire szorító a helyzet itt ma, 1995-ben, a Magyar Köztársaságban, azért a jogszabályokat be kell tartani, és azok ellenében nem lehet cselekedni.
A másik nagyon súlyos probléma, aggály, ami elnök úrnak ugyan bizonyos feloldozást jelent, hogy miközben osztja az ellenérveket és maga is aggódik, mégis megszavazhatónak tartja ezt a javaslatot. Ez ütemezésbeli önellentmondás tulajdonképpen, hiszen nagyon világosan felhívta Gyuricza képviselõtársam a figyelmet arra, hogy a kormány és a honvédelmi vezetés elõírt egy saját menetrendet, ami szerint ezt végre kívánja hajtani. Az indoklásban hivatkozott is rá. És tulajdonképpen a saját menetrendjét nem tartja be. Az más kérdés, hogy ez a menetrend sok szempontból talán vitatható, és távol áll attól, amit szükséges menetrendként mások elfogadhatónak vagy végrehajthatónak tartanak. De még ebben a szûkített értelmezésben sem tartja be a kormány a saját menetrendjét, miközben azzal érvel. Ennél furcsább helyzetet nehéz elképzelni! Tulajdonképpen ez csak azért érdekes, mert mutatja, hogy sajnos mennyire átgondolatlan és kiszámíthatatlan következményekkel járó dologról van szó.
Köszönöm.