DR. KÓNYA IMRE (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Úgy vélem, hogy a napirend elõtti felszólaláshoz kapcsolódott valamennyi ellenzéki frakcióvezetõ-helyettes hozzászólása, mert a napirendi felszólalásban egy olyan témát érintettünk, amihez - úgy érezzük - mindenképpen kapcsolódni kell. Mégpedig azért kell kapcsolódni, mert az államtitkár úr válaszából az tûnt ki, hogy a kormány változatlanul nem a megfelelõ következtetést vonja le azokból a jelekbõl, amik sorra tapasztalhatóak a társadalomban - gondolok itt a tüntetésekre, elégedetlenségekre.
Úgy vélem, ebbõl nem azt a következtetést kell levonni, hogy egyes ellenzéki politikai erõk akarnak ebbõl politikai tõkét kovácsolni - még ha van is ennek jele egyes megnyilvánulásokban -, hanem mindenki söpörjön a maga háza táján, gondolja végig, hogy mit csinált helytelenül és mit csinálhatna helyesebben. Az egyetlen következtetés, amit le lehet vonni a kormánynak, hogy igenis egyre szélesebb rétegek érzik úgy, hogy nem várhatják a kormánytól a problémáik megoldását. Ezért mennek ki az utcára. A korábbi idõszakban is rosszul éltek rendõrök, katonák, voltak problémák. De mégsem jutott eszükbe, hogy az utcán keressék a megoldást, mert láttak olyan jeleket a kormányzati politikában, amitõl remélhették a dolgok megoldását.
Ezt kell végiggondolni kormányzati oldalról és nem másra hárítani a felelõsséget, az egyes rétegeket egymás ellen fordítani, hanem elgondolkodni, hogyan lehet olyan kormányzati politikát folytatni, amellyel képesek eleget tenni a társadalom igényének. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.)