TOKÁR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A most tárgyalásra kerülõ törvényjavaslatot, amely a vámjogról, a vámeljárásjogról és a vámigazgatásról szól, a Szocialista Párt a modern piacgazdaság egyik alapvetõ külgazdasági szabályozójának tartja.
A szabályozás koncepcióját 1992-ben a kormányhatározat hagyta jóvá azzal, hogy az alkotmányban, valamint a jogalkotási törvénybem foglalt követelményeknek megfelelõen törvényben kell szabályozni a vámeljárásjogot, a vámigazgatást és a vámpolitika érvényesítésének feltételeit.
A törvényjavaslat figyelembe veszi, hogy a vámszabályok nemzetközileg meghatározottak, és tekintettel van arra, hogy mindezek az egyezményekkel összhangban legyenek.
Ugyancsak figyelembe veszi a vámfeladatok tekintetében nemzetközi kötelezettségvállalásainkat, így különösen az Európai Unióval kötött megállapodásban vállalt vámjogi harmonizációs feladatainkat is, amellett, hogy a hazai gazdasági és pénzügyi feltételekhez igazodóan a vámszabályozást törvényi szintre emeli, változatlanul arra törekszik, hogy a vámfizetések gyorsan, pontosan megtérüljenek a költségvetésnek, és ne keletkezzenek újabb vámtartozások.
(10.30)
A most tárgyalt törvénytervezet kiemelt célként kezeli, hogy megfeleljen a piacgazdaság igényeinek, szolgálja az európai integrációs törekvéseinket, teljesítsük szerzõdéses kötelezettségeinket, és hatékony eszköze legyen a feketegazdaság elleni harcnak.
A vámigazgatás újraszabályozásánál elsõdleges követelmény, hogy a törvényben elõírt anyagi, jogi elõírásokat a leghatékonyabban mûködõ irányító és végrehajtó szervezet garantálja.
Ugyancsak felismerhetõ az a törekvés, hogy csak olyan alapvetõ szabályokat akar rögzíteni törvényi szinten, amelyek államigazgatási, vámigazgatási és törvényességi szempontból elengedhetetlen garanciális elemeket tartalmaznak.
A vámrendszer átfogó korszerûsítése a piacgazdaságban alkalmazott árnyaltabb gazdasági és külgazdasági szabályozást fog eredményezni, amely azonban feltételezi, hogy a külgazdasági szabályok adminisztratív elemei csökkenjenek.
A törvénytervezet vámjogi és vámeljárásjogi rendelkezései tükrözik az Európai Unióban vállalt harnonizációs lépéseinket. A jogharmonizáció mértékének eldöntésénél azonban alapvetõ követelményként mérlegeli a hazai piacgazdaság helyzetét, aktuális gazdaságfejlesztési lehetõségeinket és célkitûzéseinket.
A törvényjavaslat a pénzügyigazgatás keretében annak szerves részeként a pénzügyminiszter irányítási és felügyeleti jogának megerõsítésével szabályozza a vámigazgatást.
A Vám- és Pénzügyõrséget az adóhatósági feladata mellett rendvédelmi jellegében is megerõsíti, és rögzíti, hogy a határátkelõhelyeken vámellenõrzési tevékenységre kizárólag a Vám- és Pénzügyõrség jogosult. A törvénytervezet rögzíti a törvényességi szempontból nélkülözhetetlen szabályokat, a Vám- és Pénzügyõrség feladatait, a pénzügyõrök jogait és kötelezettségeit.
A Vám- és Pénzügyõrség, mint az ország gazdasági és pénzügyi rendjével megbízott rendvédelmi szerv szorosan együttmûködik a határõrséggel és a rendõrséggel. Az együttmûködés garanciáját illetõen a törvény rögzíti, hogy a vámhatáron a pénzügyõr vámellenõrzéssel nyújt segítséget a határõrnek. A vámellenõrzés feltételeinek biztosítása érdekében a törvény az együttmûködési kötelezettséget kölcsönösségi alapon fogalmazza meg.
Új eleme a hazai vámtörvényi szabályozásnak a vámügynöki tevékenység. Tekintettel arra, hogy ez egy új szakma, ezért szabályozott piacának törvény általi megteremtése indokolt. A tervezet szerint a vámhatóság a vámügynöki vagy -ügynökségi engedélyt akkor adhatja ki, ha a kérelmezõ megfelelõ szakképesítéssel rendelkezik, bankgaranciát tud bemutatni, és vámszempontból megbízható.
A törvénytervezet a szankcionálásra is lehetõséget biztosít, ha vámszabályba ütközõ cselekményt tapasztal.
A vámjog és a vámeljárásjog hatályának szabályozása biztosítja, hogy valamennyi vámteherre azonos eljárási szabályok érvényesüljenek.
A vámterület fogalmának meghatározásán belül különleges szabályokkal mûködnek a vámszabad területek. Azzal, hogy a törvénytervezet megerõsíti a vámszabad területek státusát, kétséget kizáróan rögzíti, hogy az ezen a területen elõállított termékek magyar származású áruk.
Az áruforgalom szabadságának elvét a törvény rögzíti, mert ez a piacgazdaság mûködésének egyik garanciális alapkövetelménye. Ez a garancia azonban nem zárja ki azt a nemzetközileg is alkalmazott lehetõséget, hogy különleges körülmények fennállása esetén a törvényben említett célok érvényesítése érdekében átmenetileg, vagy tartósan ezt a szabadságot szabályozni, vagy korlátozni lehessen.
A vámbiztosíték és a zálogjog megerõsítése az eddigi gyakorlat szerint szükségképpen került a tervezetbe, azért, hogy a vámterhekbõl származó bevételekhez az állam hozzájusson. A vámbiztosíték nyújtási módját a törvénytervezet bõvíti, de a biztosítékok alóli mentességek körét - nagyon helyesen - nem szélesíti.
Fontos eleme a tervezetnek a vámérték megállapításának szabályozása törvényi úton. A vámérték-meghatározás általános szabályai megfelelnek a GATT- szabályoknak. Az országból történõ jövedelemkivonás megakadályozása fontos nemzeti érdek, amelyet e törvény szigorával is garantálni kell.
A törvénytervezet a bizalmi elvre építi a vámeljárások gyorsításának és egyszerûsítésének lehetõségét. Ezt úgy kívánja a tervezet megvalósítani, hogy egyúttal a törvény erejénél fogva átfogó utóellenõrzési rendszert hoz létre és mûködtet.
A vámkezelés módjának szabályozása az Európai Unió gyakorlatán alapul. Ezen belül a raktározási lehetõségek széles körû alkalmazása megteremti a rugalmas vámeljárást.
A törvénytervezet általános szabályként az azonnali vámfizetési kötelezettséget írja elõ, de a vámszervezet központi szerve részére lehetõvé teszi, hogy halasztott vámfizetést engedélyezzen. Annak ellenére, hogy korábban ez sokat bírált gyakorlat volt, a halasztott vámfizetés lehetõségének törvényi megerõsítésével egyetértünk. Egyetértünk azért, hogy a gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete tervezhetõ legyen. Egyetértünk azonban azzal is, hogy csak a törvényben elõírt szigorú feltételek teljesítése esetén kaphasson halasztott fizetési engedélyt gazdálkodó szervezet. Nevezetesen, ne legyen a kérelmezõnek vámtartozása, és legyen megfelelõ összeget garantáló kezese.
A törvény szerint a vámfizetésre kötelezett a vámterheket készpénzben, vagy más módon fizetheti meg. A feketegazdaság elleni harc egyik kis szeleteként a közeljövõben a pénzügyi kormányzat a készpénzfizetés korlátozását tervezi. Mégis meg kell jelenleg alkudni a törvénytervezetben javasolt készpénzfizetéssel mindaddig, míg a banki átfutások idejét csökkenteni nem tudjuk, illetve a pénzkimélõ eszközök használata nem nyer nagyobb teret Magyarországon.
A behozatali elõjegyzés helyett az új vámtörvény révén aktív feldolgozásra és ideiglenes behozatalra lesz lehetõség. Ez a különbségtétel kifejezi a tartós termelési együttmûködés és a csupán használati céllal átmenetileg behozott külföldi tulajdonú áruk közötti különbséget. Támogatjuk az aktív feldolgozás - ismertebb nevén a bérmunka - széles körû vámjogi kedvezményét úgy, mint a vám és a vámbiztosíték mentességét. Ehhez jelenleg gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai érdekeink fûzõdnek. Fontos azonban, hogy törvényi úton megszigorítsuk a vámellenõrzést és az elszámolási kötelezettséget.
A vámjogi kedvezmények, mentességek szabályozását az a törekvés jellemzi, hogy a vámtörvényben szerepeljen minden vámmentesség. Bizonyára sok vitát fog kiváltani - és itt már a vezérszónokiban az elõttem szóló képviselõ, Bogár László úr kitért rá -, hogy a vámtörvény-tervezet a külföldi beruházóknak biztosított, a termelõeszközök apportjához kapcsolódó pozitív diszkriminációt jelentõ vámmentesség megszüntetését javasolja. Az indokok között elsõ helyen szerepel, hogy ezzel helyreállítja a törvénytervezet a hazai és a külföldi beruházók közötti egyensúlyt az import tekintetében, megszûnik a hazai beruházók hátrányos helyzete.
A fentieket támogatók úgy vélekednek, hogy amennyiben meghatározott árukörben indokolt a vámkedvezmény, úgy arra egyedi döntéssel, kérelemre a vámtarifa-bizottság akár vámmentességet is adhat. A vámmentességet támogatók úgy ítélik meg, hogy ez a szabályozás negatívan hatna a külföldi befektetõkre, éppen akkor, amikor a gazdaság forrásbevonásra szorul. Az elõterjesztett módon történõ szabályozás bizonytalanságot szülne a befektetõk körében, az egyedi elbírálás pedig az egyenlõtlen döntés lehetõségét teremtheti meg. Az eképpen kialakított végsõ álláspont rendkívül nagy megfontoltságot és felelõs magatartást igényel. A törvénytervezet a vámszerveknek határidõket ír elõ, és mulasztás esetén szankciókat helyez kilátásba, amelyek az ügyfelek érdekeit is szolgálják.
A vámbevételek és a vámhatóság részérõl történõ visszafizetések gyorsítására a törvénytervezet garanciákat irányoz elõ. A jogkövetelmények kibõvülnek a vámigazgatási bírság intézményével is. Ennek célja - helyesen -, hogy jogkövetõ magatartással a vámszabályok szakszerû betartására és a nemzetközi kötelezettségek betartására ösztönözzenek. Természetesen arra is garanciát kell nyújtani - és a tervezet megteszi -, hogy az ügyfél rovására kettõs pénzügyi szankció ne érvényesülhessen.
A kamatfizetés szabálya az ügyfelek érdekéhez igazodva úgy módosul vámkedvezmények esetén fizetendõ kamatnál, hogy az a jegybanki alapkamathoz igazodik.
A nyilvántartás és az adatszolgáltatás vámtörvényi szabályozása új eleme a vámjognak. A vámeljárás során keletkezõ adatok kettõs felhasználásúak: egyrészt vámkiszabási, költségvetési, pénzforgalmi célokat szolgálnak, másrészt a külkereskedelmi statisztikához és elemzésekhez adnak alapadatokat.
(10.40)
Az adatvédelmet mindkét esetben biztosítani kell. A törvénytervezet meghatározza a vámtitok fogalmát, az adatátadás módját, körét, valamint az adatkezelést.
Felhatalmazást ad a törvény arra is, hogy a vámérték megállapításához, a vámfizetés ellenõrzéséhez, továbbá a vámfizetésre kötelezettek adatainak ellenõrzéséhez a vámhatóság más nyilvántartásokat is felhasználhasson.
Tisztelt Ház! Megítélésünk szerint a vámtörvény-tervezet elfogadása esetén biztosítható a hazai piac védelme, a nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, a tervezett vámbevételek elérése és egy jobb vámigazgatási rendszer kiépítése. Ugyancsak az elfogadása esetén, úgy ítéljük meg, közelebb kerülünk az Európai Unió vámügyi gyakorlatához. Ezért a Szocialista Párt frakciója nevében a törvénytervezetet a vámtarifa-törvénnyel együtt elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)