DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Pénzügyminiszter Úr! A nyugati demokráciákban teljesen természetes, hogy egy olyan miniszter, akivel szemben sorozatosan nagy súlyú szakmai és erkölcsi kifogások merülnek fel, önként lemond, vagy ennek hiányában a kormány tevékenységéért felelõs miniszterelnök felmenti hivatalából, így próbálva megvédeni a kormány presztízsét. Az ön nevével fémjelzett úgynevezett Bokros-csomagot az Alkotmánybíróság már eddig is számtalan ponton nyilvánította alkotmányellenesnek, és még további hasonló alkotmánybírósági döntések várhatók. Mindez a legélesebben veti fel az ön, illetõleg az ön által vezetett pénzügyi kormányzat szakmai alkalmasságának, szakmai felelõsségének a kérdését. Konzultáltak-e önök egyáltalán a csomagjuk beterjesztése elõtt alkotmányjogi szakértõkkel?
Miniszter Úr! Az ön programját nemcsak az Alkotmánybíróság találta könnyûnek, de komoly közgazdászok is megfogalmazták vele szemben szakmai ellenvéleményüket.
(14.20)
Próbált-e ön e közgazdasági szakemberekkel komoly szakmai vitán egyeztetni, ahogy önök ezt a választások elõtt és a kormányprogramban is megígérték? Az a kísérlet, amely az ön magabiztos vezénylete alatt zajlik, végzetes lehet az ország jövõjére nézve. Ezt a hatalmas felelõsséget - az ország jelen helyzetében - még a legjobb szándék mellett sem vállalhatja egyetlen ember; különösen akkor nem, ha erkölcsi tõkéje olyannyira megkopott, mint az öné. Igazságos közteherviselés címén csak hiteles ember kérhet további áldozatot azoktól, akiknek az élete eddig is többnyire áldozatok sorozatából állt.
A személyes példaadás teljes hiánya miatt az ön programja még akkor is rendkívül visszatetszõ, ha õszintén azt hiszi, hogy mindezzel az ország javát szolgálja.
Mindezek alapján kérdezem miniszter urat, hogy milyen konzekvenciákat von le a csomagját érintõ újabb alkotmánybírósági döntésbõl: az Európában szokásos konzekvenciát, vagy pedig magatartásával azt segíti elõ, hogy tovább sodródjunk a Balkán felé? (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)