NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Miniszter Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben sûrû viharfelhõk gyülekeznek a romániai, szlovákiai, szerbiai magyarok feje felett. A legdrámaibb a helyzet a Vajdaságban. A délszláv háborúban a közelmúlt tanúsága szerint a vajdasági magyarok felszámolására került sor. Szlovénia, Horvátország, Bosznia példája jelzi a szerb stratégiát: békekötés egy fronton és újabb front megnyitása azonmód, egy másik hadszíntéren.
Eddig sem kímélte a vajdasági magyarokat a háború, hiszen a lakosság 10 százaléka, fõként a megmaradás zálogát jelentõ fiatal férfiak szétszéledtek az egész világon.
De most új helyzet van: százezres nagyságrendben zajlik a szerencsétlen sorsú szerb menekültek letelepítése a magyar területeken. Olyan ez, mint amikor a terrorista túszul ejtett gyermekkel fedezi önmagát. A terrorista neve ettõl még terrorista; a betelepítés igenis erõszakos etnikai tisztogatás.
Horn Gyula miniszterelnök a minap, fogadván a vajdasági magyarok képviselõit, ígéretet tett a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ vajdasági autonómiakövetelések felvállalására. A VMDK nyilatkozata különleges jelentõségû lehetõségnek minõsítette e kijelentést, amely az egyetlen lehetséges út a magyarság megmaradásához és politikai integrációjához, határmódosítás nélkül.
Miniszter úr, kérdezem - három egyszerû, eldöntendõ kérdésem van:
1. Igaz-e, hogy a külügyi kormányzat felvállalja a vajdasági magyarok autonómiakövetelését?
2. Ha igen, kezdeményez-e magyar-jugoszláv kétoldalú tárgyalást róla?
3. Kezdeményezi-e, hogy a volt Jugoszlávia nemzetközi rendezésének keretében garantálják a vajdasági magyarok autonómiáját?
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)