DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Egyrészt szeretném bejelenteni, hogy ennél a napirendnél és csak a mai napon a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot is én képviselem.
Szeretném megköszönni Lezsák képviselõtársamnak azt a rendkívül széles körû indoklást, amit a határozati javaslatához fûzött. Engedje meg, hogy ehhez tárcánk nevében néhány gondolattal hozzájáruljak.
A Duna-Tisza közi hátságon mintegy másfél évtizede tartós vízhiány tapasztalható, ami a problémák egész sorát idézi elõ. A felszíni vizek lényeges csökkenése, egyes tavak kiszáradása, a talajvízszint regionális süllyedése miatt romlottak a gazdálkodás feltételei, a zöldség- és gyümölcstermesztés, erdõgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, a lakosság életkörülményei, vízbeszerzési és üdülési lehetõségei, a természeti környezet - és ahogy képviselõtársam is utalt rá - a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó védett természeti értékek, vizes élõhelyek állapota.
Mind a kormány, mind az érintett önkormányzatok, elsõsorban Bács-Kiskun megye, évek óta keresik a helyzetbõl a kivezetõ utat. Az elsõ fázisban a helyzet megismerésére, az okok és a javítási lehetõségek feltárására helyezõdött a hangsúly. Megmutatkozott, hogy a helyzetért elsõsorban a száraz idõjárás a felelõs, de lényeges szerepet játszik a nagyarányú, az utánpótlódás mértékét meghaladó közüzemi és egyedi kutas lakossági víztermelés is számos tényezõ mellett. A természeti viszonyok ilyen alakulása - amennyiben átmeneti ez a száraz idõjárás - nem új ezen a tájon, ugyanis a harmincas és az ötvenes években is elõfordultak többéves aszályos periódusok.
Az okokat vizsgálva fogalmazhatók meg a számításba vehetõ intézkedések. Ezek egyrészt az alkalmazkodás a kialakult vízhiányos helyzethez, víztakarékos megoldásokra való átállás, szárazságtûrõ növényfajták elterjesztése, a meglévõ lehetõségek jobb kihasználása, a belvízelvezetõ rendszer korszerûsítése, a vízvisszatartást, vízpótlást szolgáló beruházások megvalósítása. Általában egyetértés alakult ki abban, hogy az intézkedések szorgalmazásában, támogatásában, megvalósításában jelentõs szerepet kell vállalnia az államnak. Megmutatkozott azonban az is, hogy a területfejlesztési igények megfogalmazásában, térségi prioritások meghatározásában az önkormányzatoknak meghatározó szerepet kell vállalniuk. Ezt az elsõ fázist zárta le a képviselõ úr által is meghivatkozott és a KTM-KHVM által közösen benyújtott kormány- elõterjesztés. Ez alapján hozta meg a kormány a 2087/1995. számú április 3-án született kormányhatározatát a Duna-Tisza közi hátság kritikus vízháztartási helyzetérõl. Ebben a kormány elrendelte, hogy meg kell vizsgálni a vízháztartás és vízpótlás szükséges, számításba vehetõ megoldásainak mûszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát, elõzetesen figyelembe véve a környezeti hatásokat. A vizsgálatok eredményérõl és a megvalósíthatóság feltételeirõl '96. május 31-ig kell kormányelõterjesztést készíteni.
Visszatekintve az a véleményem, hogy a kormány-elõterjesztés elérte célját, kijelölésre került az a keskeny út - ahogy képviselõ úr is megfogalmazta -, amelyen haladni kell a helyzet javítása érdekében. A határozatban elrendelt vizsgálatok folyamatban vannak, ezekrõl a kormány be fog számolni. A beszámoló ki fog térni az Alföld-program és a Duna-Tisza közi vízhiányból adódó feladatok összefüggéseire is, bár az összefüggés kézenfekvõ, már csak azért is, mert a Duna-Tisza köze az Alföld része, azonban van egy jelentõs eltérés is: a Duna-Tisza közén a hangsúly a vízhiányból adódó problémák megoldására helyezõdik. Bár megjegyzem, vannak elõnyei a két probléma összekapcsolásának, megfontolandók azok az elõnyök, amelyek a két kérdés külön tárgyalásából származnának a jövõben - én itt a financiális kérdésekre gondolok.
Az önök elõtt levõ határozati javaslat és a környezetvédelmi bizottság módosító javaslata, mint ahogy hallani fogjuk, elõirányozza egy tárcaközi bizottság létrehozását. Nem vitatva az ebben rejlõ elõnyöket, meg kell jegyezni, hogy az érintett tárcák már eddig is együttmûködtek a probléma feltárásában, a megoldási lehetõségekre vonatkozó javaslatok elõkészítésében. Az együttmûködés kiterjedt az önkormányzatokra is, különösen a kérdéskörrel sokat foglalkozó Bács-Kiskun megyére.
Tisztelt Ház! A Lezsák Sándor képviselõ úr által önálló képviselõi indítványként benyújtott határozati javaslat, valamint a környezetvédelmi bizottság által betejresztésre kerülõ bizottsági módosító javaslat álláspontunk szerint alapvetõen ugyanazt a célt szolgálja, mint a kormány törekvése. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)