DR. LAKOS LÁSZLÓ földmûvelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! A kamarai törvény hatálybalépése óta eltelt több mint egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvény nem minden rendelkezése áll összhangban azzal a céllal, hogy a kamarák a nekik szánt gazdaságszervezési és közigazgatási funkciókat maradéktalanul betöltsék és minél elõbb képesek legyenek a részükre átadott feladatok ellátására. Ez részben már a törvény megalkotása, illetve országgyûlési vitája során elõrelátható volt, részben pedig a szervezõdés idõszakában született a felismerés.
Kétségtelen, hogy napjainkban még újdonságnak számítanak jogrendszerünkben a köztestületek, amelyek testületi alapon szervezõdõ önkormányzatok, de jellegük számos vonatkozásban eltér a területi, helyi önkormányzatokétól. Éppen ezért kevés támpontot adhatott a törvényhozó számára az eddigi tapasztalat.
A kamarai törvény ezért helyenként túl részletezõ, noha a jogi szabályozásnak csak a legfontosabb, a szervezetnek a jogrendszerbe történõ beillesztéséhez szükséges, valamint a törvényes mûködés szempontjából fontos garanciális szabályokat kellett volna felölelnie.
Ugyanakkor a kötelezõ kamarai tagság mellett teret lehetett volna engedni a választási lehetõségnek - nevezetesen, hogy az érintettek melyik gazdasági kamarában való tagságot választják -, valamint több lehetõséget biztosítani az önszabályozás számára bizonyos szervezeti és mûködési kérdésekben.
Ezek a problémák túlmutatnak a most tárgyalásba vett törvényjavaslat keretein és a kamarai törvény átfogó revíziójának alapját, illetve kiindulópontját kell hogy jelentsék. Erre egyébként a kormány múlt év novemberében hozott határozata kötelezi is az érintett tárcákat.
A gazdasági kamarák bevonásával meg kell vizsgálni, melyek azok a területek, ahol a kamarai törvény módosításra szorul. A földmûvelésügyi tárca az agrárkamarák vonatkozásában - több hónapos elõkészítõ munka eredményeként - fel is tárta azokat a problémákat, amelyek a kamarai törvény módosítását igénylik. A kormány ezek közül az e törvényjavaslatban foglalt kérdéseket találta olyannak, amelyek rendezése nem tûr halasztást, illetve amelyekkel nem lehet bevárni az esetleg még több hónapos elõkészítõ munkát igénylõ, átfogó felülvizsgálatot. Az érdekeltekkel folyó egyeztetés során pedig kifejezetten ellentétes, össze nem egyeztethetõ álláspontok alakultak ki.
A jelenleg soron következõ állami feladat a gazdasági kamarákkal kapcsolatban ugyanis az - itt megint utalok a kormány határozatára -, hogy meg kell vizsgálni, melyek azok a közfeladatok, amelyeket a gazdasági kamarák láthatnak el, és ezekre vonatkozóan törvényjavaslatot kell az Országgyûlés elé terjeszteni. Ahhoz azonban, hogy az átadható közfeladatok köre pontosan meghatározható legyen, szükség van arra, hogy a kamarai tagsági kör biztos - ha úgy tetszik -, végleges legyen, és az agrárkamarák vonatkozásában is biztosan tudjuk, kiknek kell kamarai tagnak lenniük.
Már az agrárkamarák szervezõdésének idõszakában felvetõdött, hogy a mezõgazdasági kistermelõk sem maradhatnak ki az agrárkamarai tagsági körbõl, miután csak így képzelhetõ el, hogy a kamara a termelést segítõ, szaktanácsadó, szolgáltató és piacszervezõ feladatainak maradéktalanul eleget tegyen. A törvényjavaslat ezt kívánja lehetõvé tenni oly módon, hogy a mezõgazdasági kistermelõknek az a része, amelyre nem terjed ki az adómentesség - tehát pontosan megállapítható körrõl van szó -, agrárkamarai tagsági körbe tartozzék.
A másik módosító rendelkezés lényege pedig az, hogy a gazdasági élet szereplõinek költségvetési kapcsolatait illetõen lehetõvé tegye a pénzügyi támogatásokban annak a körnek a preferálását, amely adózik is, tehát kamarai tag, s amelynek termelése, szolgáltatása a piacon megjelenik.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõterjesztett törvényjavaslat elfogadására - ha az csak egy kis részét oldja is meg a gazdasági kamarákkal kapcsolatos problémáknak - mindenképpen szükség van. Lehetõvé teszi, hogy a kistermelõk is bekapcsolódjanak az agrárkamarai körbe és a jövõ év indítása mind a kormányzat, mind a gazdasági kamarák részére egyértelmû feltételek között menjen végbe. Ezért kérem, tárgyalják meg a beterjesztett törvényjavaslatot, és tárgyalás után fogadják azt el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)