DR. HOFFMANN ATTILA, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Ez után az érdekes ügyrendi vita után, immáron 10 óra 30 perckor elkezdhetjük - gondolom - a tényleges munkát.
Ismét egy régen várt és fontos gazdasági törvényjavaslat van a tisztelt Ház elõtt. Röviden, ha az elõzményeket nézzük, azt látjuk, hogy Magyarországon a légi közlekedés egészen az 1910-es évekre vezethetõ vissza. A légi közlekedés jogi szabályozottsága is folyamatosan fejlõdött, együtt a légi közlekedés fejlõdésével. A fejlõdésében két lényeges szakaszt különböztetünk meg. Az elsõ, amikor az 1944. december 17-ei Chicagóban aláírt egyezményhez csatlakoztunk az 1971. évi 25. számú törvényerejû rendeletben, a második, jelenleg is tartó korszakát a légi közlekedésnek az a fejlettsége jellemzi, amelynek következtében egymástól elválaszthatatlanná vált az országokon belüli és a nemzetközi légi közlekedés.
A tegnapi miniszteri expozéban is említett politikai, társadalmi és gazdasági változások következtében a magyarországi légi közlekedés olyan nemzetközi összefüggésekkel, kötelezettségekkel és elvárásokkal rendelkezõ ágazatnak tekinthetõ, amelyben a belsõ szabályozásnak szükségszerûen összhangban kell lennie a nemzetközi elvárásokkal. Csak egy példa arra, hogy ez nem kis feladat:
A chicagói egyezményt aláíró országoknak, így hazánknak is, az is kötelezettsége, hogy a légi közlekedés biztonsága érdekében az egyezmény tizennyolc függelékében megfogalmazott és részletesen, közel 5600 gépelt oldalt kitevõ dokumentumokban közzétett követelményeknél enyhébb szakmai elõírások az országok nemzeti jogszabályaiban nem határozhatók meg.
(10.30)
A légi közlekedési szabályok megváltozott viszonyok közötti továbbfejlesztésének az is új irányt szab, hogy Magyarország az Európai Közösségbe kíván integrálódni.
A magyar légi közlekedési szabályozás elõtt három fõ feladat áll: a légi közlekedés szabályrendszerének beillesztése az európai jogrendbe; a szabályozásban a chicagói egyezménybõl fakadó kötelezettségek maradéktalan figyelembevétele és a szabályozás összhangba hozatala az Európai Közösség légi közlekedési szabályaival.
A három fõ feladattal kapcsolatban nem hangoztatható eléggé az a tény, hogy a légi közlekedés sajátosságainál fogva szükségszerûen alapvetõen részletesebb és körültekintõbb szabályozást igényel más közlekedési ágazatoknál. A szabályozásban a magyarországi légi közlekedésnek a szükséges szabályozás terjedelméhez képest, látszólag talán csekélyebb volumene ellenére, teljes mértékben figyelembe kell venni a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeket. Ezt nemcsak az Európai Közösséghez elõirányzott csatlakozás, hanem a fejlett világba való integrálódás is megköveteli.
Az új törvényjavaslat az 1981. évi 8. számú törvényerejû rendeletet kívánja felváltani. Megszületésérõl, elõkészületeirõl érdemes megjegyezni még azt is, hogy az 1991. szeptember 27-ei 3408. kormányhatározat már 1992. július 31-ei határidõvel elõírta a kormány elé terjesztését, és azt most, 1995-ben tárgyalja a parlament.
Mit várunk az új törvénytõl? Elsõsorban azt, hogy keret jellegénél fogva valóban rövid idõn belül tartalmazza azt a három kormányrendeletet és közel 17 miniszteri rendeletet, amelyekkel együtt fog megfelelni az új törvény az elvárásoknak. Az mindig vitát kiváltó ok volt a szakemberek között, hogy a keret jellegû vagy a részletes szabályozású törvények a célravezetõbbek. Az tény, hogy a fejlett államokban, ahol a légi közlekedési jogszabályok több mint 30-40 éves múltra tekinthetnek vissza, ott - például az USÁ-ban, Angliában, Németországban - részletes légügyi törvény van hatályban, amit folyamatosan korszerûsítenek és bõvítenek.
A most önök elõtt lévõ törvénytervezet 75 paragrafusával együtt még áttekinthetõ. Az új szabályozás legfontosabb szükséges alapelveinek megfelel, ami a miniszteri expozéban is elhangzott. Jogszabály-szerkesztési alapelveknek, elõírásoknak is megfelel ez a törvénytervezet.
Mi az, amit hiányolhatunk a törvénytervezetbõl? Most csak vázlatosan egy- két észrevétel, hiszen az általános - és majd a részletes - vitában képviselõtársaim nyilván felhívják a figyelmet a javítandó részletekre:
Az állami elvárások megfogalmazása az ágazattal szemben, a feladatok és felelõsségek, a teendõk felosztása még finomításra, illetbe beépítésre vár. Szabályozásra vár még olyan fontos terület a törvénytervezetben, mint a tisztességes verseny követelményei és ellenõrzése, a fogyasztásvédelem és általában a szabad piac által megkövetelt szabályozás. Bekerülhet a törvénytervezetbe a nemzetközi légitársaság fogalma és definiálása is. Itt nyilván alkalmazkodni kell az európai normákhoz.
Részletesebb és pontosabb megfogalmazást igényelne a környezetvédelmi fejezet is, például a zajterhelés, a zajvédelmi körzetek kialakítása, a hangrobbanások, stb. Jó lenne átvenni - és fõleg betartatni - a chicagói egyezmény 16. annexének elõírásait, amely a környezetvédelemmel foglalkozik. Természetesen vannak pontatlanságok és kisebb értelmezési gondok is a törvényjavaslatban, amelyeket majd korrigálni kell. Ilyen a 37., 39., 69. §.
Foglalkozott az expozé a légi közlekedés biztonságának egyes kérdéseivel is. Az IKO biztonsági szabványa kötelezõen írja elõ, hogy minden tagország hozzon létre olyan országos hatáskörrel felruházott légi közlekedési biztonsági bizottságot, amely képes - a repülési törvény szakmai alapjainak lefektetésével, a légi közlekedés védelmi és biztonsági problémáinak kidolgozásával - a meghatározott teendõk gyakorlati megvalósítására, majd annak irányítására és ellenõrzésére.
Tisztelt Képviselõtársaim! Összefoglalva: az új törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok szükségesek. Megszülethet az elsõ magyar légi közlekedési törvény. Elfogadása esetén több mint öt éve húzódó, igen sok gondot okozó, sokszor követhetetlen gazdasági ellenérdekeltségek is enyhülhetnek, mint például a Malév és az LRI évek óta tartó érdekellentéte is. Erõsödhet a repülés biztonsága és szabályozottsága, segítheti az egyértelmûbb gazdaságossági célok kibontakozását, a nyereséges mûködést.
Mindehhez kérem tisztelt képviselõtársaim tevékeny közremûködését a törvény megalkotásában. A szocialista frakció nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)