DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! A Magyar Honvéd címû hetilapot a Honvédelmi Minisztérium 1992-ben alapította azzal a céllal, hogy a hivatásos és továbbszolgáló katonák, valamint a polgári alkalmazottak, tehát a személyi állomány körében terjessze a minisztérium vezetõ testületeinek hivatalos álláspontját a honvédelem ügyével kapcsolatos valamennyi kérdésrõl. Ugyanúgy szóljon biztonságpolitikáról, katonai, szakmai követelményekrõl, mint a társadalom egészének azon történéseirõl, melyek a katonák élet- és szolgálati viszonyait befolyásolják. Adjon fórumot az érdekvédelmi szervezeteknek, hivatásos, tartalékos, nyugállományú katonák és polgári alkalmazottak érdekképviseletének, tehát legyen kétirányú kommunikációs csatorna a minisztérium, a parancsnokság, valamint a személyi állomány között.
A hetilap kiadásával a minisztérium a háttérintézményeként mûködõ Zrínyi Könyvkiadó keretein belül létrehozott szerkesztõséget bízta meg. Az elvi szakmai felügyelet eszköze a negyedévenként megjelentetett recenzió, lapelemzés, amely kölcsönös lehetõséget ad mind a szerkesztõség, mind az értékelõ szervezet számára a vélemények cseréjére. Tehát egyfajta orientáció mellett sem korlátozza a szerkesztõségnek a sajtótörvényben meghatározott felelõsségét, illetve jogait.
Tisztelt Ház! A Magyar Honvéd átlagos példányszáma megjelenésekor megközelítõen 15 ezer volt, ma az érdeklõdéssel összhangban hetente átlagosan 7 ezer. A lapnak mindössze egyötöde kerül utcai árusításra, és ennek fele általában remittendaként visszajön. Utcai vásárlói feltehetõleg nyugdíjas katonák, miként elõfizetõi is - a honvédség alakulatai mellett - szinte kizárólag nyugdíjas katonák. Mindössze 7, azaz hét fõ civil személyt tartunk nyilván az elõfizetõk között, ezért megkockáztatom, hogy a képviselõ úr jelzései a társadalom különbözõ rétegeiben tapasztalható aggodalmakról egy kissé talán túlzóak.
(16.00)
Az elmondottakból következik, hogy a Magyar Honvéd megjelenése, terjesztése szinte teljes egészében a minisztérium költségvetését terheli. Ez a költség, mindent figyelembe véve évente 50 millió forint. Ez jelentõs tétel, mégsem kizárólag a költségek növekedése miatt tárgyalta a kollégium a közelmúltban önálló napirendi pontként a lap helyzetét, hiszen a tárca vezetõ testületeinek a takarékoskodás szándéka mellett is szinte egyöntetû véleménye az volt, hogyha és amennyiben a laptól elvárjuk, hogy betöltse funkcióját, nevezetesen naprakész, jól mûködõ kommunikációs csatorna legyen az állomány és a vezetõk között, akkor nagyságrendileg ez az összeg nem csökkenthetõ. Márpedig a lapnak mint kommunikációs csatornának alternatívája nincs. Ezért akkor járunk el helyesen, ha a tartalmi, szerkesztési és gazdasági szempontokat együttesen mérlegelve hozunk döntést a Magyar Honvéd sorsát illetõen. Ezért a HM kollégiuma egy bizottságot küldött ki annak érdekében, hogy a fenti szempontok figyelembevételével még ebben az esztendõben terjesszen elõ javaslatot, tehát még semmiféle döntés nem történt.
Így csak azt tudom mondani, tisztelt képviselõ úr, hogy a Magyar Honvédot a jövõben is az alapító levelében megfogalmazott célokat szem elõtt tartva, esetleg e célok érdekében szükséges tartalmi és szerkesztési módosításokkal, ki fogjuk adni.
Végül, a civil kontrollt illetõen két megjegyzést kell tennem.
Naivitás volna azt remélni, hogy a társadalomban számottevõen nõni fog a közeljövõben azoknak a száma, akik a honvédelem ügye iránt oly mértékben érdeklõdnek, hogy rendszeres vásárlói vagy netán elõfizetõi lennének majd a lapnak. Ha ez mégis így történne, mi ennek örülni fogunk és minden igényt ki fogunk elégíteni.
De talán ennél is fontosabb szempont, hogy hamarosan az Országgyûlés elé kerül a szolgálati viszonyokat szabályozó törvény, amelynek az egészét az foglalja keretbe, hogy a katona egyenruhás állampolgár, és a szolgálati viszonnyal együttjáró elengedhetetlen és speciális kötöttségek mellett is alapvetõ jogokkal rendelkezõ tagja a társadalomnak, és mint ilyen, civil szervezõdéseken keresztül érvényesítheti érdekeit. E tekintetben a honvédség belsõ civil kontrolljának nélkülözhetetlen eszköze kell hogy legyen a Magyar Honvéd. Kérem tisztelt képviselõ urat, szíveskedjék válaszomat elfogadni. (Taps.)