DR. SZABÓ IVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Amit Horn Gyula miniszterelnök elmondott, azt úgy tudom nyugtázni, hogy lényegében mondanivalójával sok tekintetben egyetértünk. Hiszen nem volt két hete, hogy Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a választmányi ülésen és a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon kétségtelen tény, hogy a kormányzat, amikor olyan lépéseket tesz, amelyek nem szolgálják a nemzet hosszú távú érdekeit, a tûzzel játszik, mert ezzel veszélyes precedenst teremt arra, hogy mások is a tûzzel játsszanak, ennek a hullámán esetleg elõremenve.
(15.20)
Úgy hiszem, hogy ha ezeket a problémákat és nehézségeket a kormány meg akarja szüntetni és a stabilitást meg akarja teremteni, akkor valóban egy aktív munkával, jó törvény-elõkészítéssel, jó kormányzással és stabilitással elsõsorban neki kell példát mutatnia. Nem az ellenzéken és nem az utcai tüntetõkön kell számon kérni azt, hogy meddig tûrõképes a magyar nép, hanem azt kell végig számba venni, hogy azok az intézkedések, amelyekrõl végsõ soron ma már látszik, hogy gyakorlatilag a sokat emlegetett stabilitás és egyensúly érdekében történtek, azon kívül, hogy a társadalmat frusztrálták, azon kívül, hogy katasztrofális folyamatokat indítottak el a felsõoktatásban, az önkormányzati területeken, az egészségügyben, a középrétegek lecsúszásában és így tovább, ezekért érdemes volt-e ezt megtenni, vagy pedig nem igazán itt kellett volna kezdeni a rendteremtést.
Nagyon sajnálom, de azt hiszem, nem lehet megspórolni az elégedetlenségnek hangot adó társadalmat. A párbeszédet üdvözöljük, de azt is szeretnénk hozzátenni, hogy ha a szlovák példát hozzuk fel - amit miniszterelnök úr felhozott, hogy milyen jó a kapocs -, akkor inkább elfedjük a problémákat, mint a valóságról beszélünk, mert mi elmondhatjuk: ilyen rossz még nem volt a szlovákiai magyarság helyzete, mint napjainkban, a sokat emlegetett alapszerzõdés aláírása után. (Taps az MDF soraiban.)