DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Miniszterelnök úr rövid - tízperces - felszólalásában szólt külpolitikai törekvéseirõl és a belpolitikáról is. Úgy gondoljuk, hogy ami a zágrábi és a belgrádi útját illeti, ha ön valóban fordulópontot kíván elérni a béke megteremtése és a magyarság alapvetõ jogainak biztosítása érdekében, akkor mi üdvözöljük ezt az utazást, és ebben az esetben a Független Kisgazdapárt mindenben támogatja önt ezen külpolitikai törekvéseiben.
De miután ön utalt a szlovákiai események elmúlt tizenöt hónapjára is - és mi azt 180 fokkal ellentétesen ítéljük meg, mint ahogy azt ön tette -, kénytelen vagyok a miniszterelnök úrnak azt a tanácsot adni a Független Kisgazdapárt elnökeként és frakcióvezetõjeként is, hogy viselkedjék ön pontosan ellentétesen, mint ahogy külügyminiszter korában tette, és akkor elégedettek leszünk az ön miniszterelnöki magatartásával. (Zaj a kormánypártok soraiban.)
Úgy gondoljuk, elérkezett az ideje annak, hogy végre határozottan álljon ki ön mint a Magyar Köztársaság miniszterelnöke az alapvetõ emberi jogok és szabadságok mellett, még akkor is, ha azok a magyarokat illetnék meg.
Ami pedig a belpolitikai megjegyzéseit illeti: úgy gondolom, hogy önnek aggódnia akkor kellett volna, miniszterelnök úr, amikor a demokratikus chartának nevezett mozgalom vonult fel. Attól, hogy mi október 22-ét és 23-át meg kívánjuk ünnepelni, tehát a világ legszebb és legbátrabb szabadságharcát és forradalmát, úgy gondolom, önnek nem kell félnie... (Az elnök poharát kocogtatva figyelmeztet az idõ leteltére.).., félniük a szabadság ellenségeinek kell.
Köszönöm türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)