DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A népszámlálások hosszú ideig csak az állam erejének, katonai és gazdasági teherbíró képességének felmérésére szolgáltak. A modern népszámlálások, amelyek az európai országokban a XVIII-XIX. században alakultak ki, nemtõl, kortól, nemzetiségi hovatartozástól és társadalmi helyzettõl függetlenül már mindenkire kiterjedtek. Magyarországon modern népszámlálást elõször 1870-ben tartottak, azóta tízévenkénti gyakorisággal hajtják végre a teljes körû összeírást, amely a népesség és a lakásállomány legfontosabb adatainak számbavételét, feldolgozását és közzétételét jelenti. A teljes körû népszámlálások tízévenkénti gyakorisággal történõ végrehajtása a XX. század végére az egész világon általánossá vált. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején mindössze öt országban nem került sor népszámlálási adatfelvételre.
A hazai társadalmi-gazdasági folyamatok felgyorsulása miatt, hasonlatosan az egész világon lezajlott folyamatokhoz, egyre növekvõ és a demográfia más területeit is érintõ információigény kielégítésére mind az egyes országok, mind a nemzetközi statisztikai szervezetek keresik a megoldásokat. Az egyik megoldási lehetõség a népszámlálások gyakoribb megtartása, a másik pedig a reprezentatív mintavételen alapuló kis népszámlálások, az úgynevezett mikrocenzusok végrehajtása. Ez utóbbit az ENSZ statisztikai szervezete a hatvanas évek eleje óta ajánlja tagországainak. Magyarországon a hatvanas évtizedben két, a hetvenes és nyolcvanas évtizedben pedig egy-egy mintavételes mikrocenzus tartására került sor.
Magyarországon a népszámlálások végrehajtását mindig törvény vagy törvényerejû rendelet szabályozta. A cenzus közti idõszakokban eddig lebonyolított mikrocenzusok jogszabályi alapját a Központi Statisztikai Hivatal elnökének rendelete képezte. 1990-ben azonban megszületett az új statisztikai törvény, mely szabályozza a KSH elnökének adatgyûjtés-elrendelési jogkörét. Ez alapján, valamint a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen a mikrocenzus végrehajtásáról ezek miatt külön törvényben kell rendelkezni.
A mikrocenzus felvételi tematikája az ENSZ kilencvenes európai népszámlálási alapprogramjára épül, ugyanakkor igazodik a több mint százéves múltra visszatekintõ magyar népszámlálások hagyományos felvételi programjához, illetve a mai kor követelményeihez, a társadalmi és tudományos élet elvárásaihoz.
Az 1990. évi népszámlálás eredményei még csak a kezdetét jelenthették a politikai és gazdasági élet azon változásainak, melyek a korábbiaktól gyökeresen eltérõ irányú és intenzitású folyamatokhoz vezettek. Az azóta eltelt idõszakra visszatekintve bizonyosan állítható, hogy a magyar társadalom átalakulása több lényeges összetevõjét tekintve mélységében, méreteiben meghaladta az elõzõ évtizedek során regisztrált változásokat.
A mostani összeírás az elmúlt öt év tapasztalatai, társadalmi-gazdasági változásai feltérképezéséhez, a döntések elõkészítéséhez szükséges információkat biztosítja. A 2 százalékos mikrocenzus adatfelvétele körülbelül 80 ezer lakásban valamivel több mint 200 ezer személyt érint. Az összeírásra kerülõ lakásokat az 1990. évi népszámlálás címanyagából véletlenszerûen fogják kiválasztani. A mikrocenzus megszervezése, az adatgyûjtés szakmai irányítása, az adatok feldolgozása és közzététele a KSH feladatai közé tartozik. A helyszíni adatfelvételt kiképzett számlálóbiztosok végzik, akik e tevékenységi körükben hivatalos személynek minõsülnek.
Az adatfelvételre jövõ év, 1996 áprilisában kerül sor. A felvétel egyedi kérdõíveken, interjú módszerével történik. A mikrocenzus összeírása után a gyûjtött adatokat a levéltári törvényben meghatározott idõn belül, kizárólag statisztikai célra lehet majd felhasználni, illetve azokba csak az érintett személy tekinthet bele. Az adatok feldolgozása és teljeskörûsítése után az információk közzétételére 1996 végén, illetve '97 elején kerül sor. A mikrocenzusból származó információk a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatát mutatják be a demográfia tudományának szemszögébõl, ugyanakkor mintegy félidejû eredményekrõl számolnak be az elõzõ és a következõ, az ezredfordulóhoz kapcsolódó népszámlálás között.
A kifejtett indokokra tekintettel kérem a tisztelt Országgyûlést a javaslat megtárgyalására és elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)