DR. PETÕ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amirõl a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetõ-helyettese, a képviselõ úr itt beszélt napirend elõtt, ez tipikusan olyan ügy, ami nem a parlamenti képviselõk parlamenti napirend elõtti felszólalásának tárgykörébe tartozik. (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Dr. Kövér László: Nem igaz!) Természetesen Orbán Viktor távollétében a Fidesz jelen lévõ összes frakcióvezetõ-helyettese megtámogathatja Pokorni úr fölszólalását... (Derültség a bal oldalon.).., de ettõl még nem változik az a tény, hogy itt morális kérdésekrõl van szó. A parlamentnek, parlamenti képviselõknek a parlament fórumán morális kérdésekben, amelyek nem formálhatók jogi paragrafusokba, nincs joguk ítéletet hirdetni. (Dr. Kövér László: A törvényhozási felelõsség..!)
Azok az esetek, amelyekrõl Pokorni képviselõ úr beszélt, számomra másról szólnak. Arról szólnak, hogy most elõször fordult elõ talán - legalábbis számomra látható módon - az, ami már régóta aktuális lett volna, hogy a magyar újságíró-társadalom ezekben a morális kérdésekben belsõ vitát kezdett nyilvánosan folytatni. Ha a magyar újságíró-társadalom ezekben az ügyekben megosztott és majd önmaga megvívja a harcot, hogy mi az, ami a nyilvánosság elé tartozik és mi az, ami nem, akkor feltehetõen megnyugtatóbb dolgok történnek ebben az ügyben, mint ha esetleg parlamenti képviselõk mondják meg az újságíróknak, hogy mi az erkölcsileg elfogadható és mi nem.
Én nem azt mondom, hogy nem vitathatóak azok a televíziómûsorok, amelyekrõl Pokorni úr beszélt - természetesen az én ízlésemmel is sok minden ütközik -, de nem az én feladatom és nem a parlamenti képviselõk feladata, hogy ítéletet hirdessünk ezekben az ügyekben, hanem az újságíró-társadalom feladata. És az újságíró-társadalom ezt a feladatot, azt gondolom, ugyanúgy képes lesz majd végrehajtani, mint ahogy mi képesek leszünk - remélhetõleg - saját erkölcsi ügyeinkben rendet teremteni.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)