CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A többségi vélemény ismertetésekor nem hangzott el, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a zárszámadást 15 igennel, 10 nemmel és 2 tartózkodással. Ezt a kiegészítést azért voltam kénytelen megtenni, mert a számok mutatják, hogy én a kisebbségi vélemény elõadásakor egy igen jelentõs kisebbségi véleményt tudok elõadni.
A 12 fõs kisebbségi vélemény lényeges pontjai a következõk:
Alapvetõen kifogásoltuk, hogy sajnos nem készült el a zárszámadással egyidõben a tb-alapok és az állami vagyonkezelõ szervezetek beszámolója, és ezért az államháztartás lényeges pénzügyi összefüggései így tulajdonképpen nem tárgyalhatók.
Természetes, hogy önmagában ez még nem olyan kifogás, amely miatt nem lehetne tárgyalni. Ellenvéleményünket ennél súlyosabb kifogásokra is alapozzuk. Ez az ellenvélemény nem azért született meg, mert bizonyos gazdasági-pénzügyi folyamatok értékelésében különbségek vannak, ettõl még bõven tárgyalásra ajánlhattuk volna, sõt mi több, elfogadásra is ajánlhatnánk, ha egy korrekt zárszámadásról van szó. A gazdaságfilozófia, a pénzügyi folyamatok értékelése egy külön kategória.
Ez a zárszámadás azonban sajnálatos módon nem felel meg a teljesség, a valódiság, az összehasonlíthatóság követelményeinek, ami összességében azt eredményezi - az Állami Számvevõszék értékelése alapján is -, hogy tulajdonképpen ez a zárszámadás nem hiteles, nem ad valóságos képet a közpénzekkel való gazdálkodásról.
Hat elkülönített alapnál nincs hitelesített záradék, nem történt meg a független könyvvizsgálóval való auditálás, de ennek elmaradása mellett észrevételezzük azt is, hogy tulajdonképpen a Pénzügyminisztérium ezeknek az elkülönített alapoknak a gazdálkodásáról ellenõrzést lényegében nem végzett vagy nem végeztetett.
Az Állami Számvevõszék igen vaskos kötetben tette közzé észrevételeit. Hallottuk, hogy a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevõszék között idõben lezajlottak az egyeztetések, és ennek eredményeképpen megszületett a Pénzügyminisztérium ellenészrevétele, amely egy különös mûfajt jelent.
(11.10)
Azért merem különös mûfajnak nevezni, mert "Kiegészítés" címet visel, ugyanakkor lényegében észrevételeket tartalmaz a Számvevõszék észrevételeivel szemben. Nagyon jó lenne, ha valóban kiegészítésnek lehetne tekinteni, hiszen akkor arról lenne szó, hogy egy benyújtott zárszámadásnak egy bizonyos korrekciója következik be, amire államtitkár úr is utalt, és ebben az esetben tulajdonképpen a tárgyalási alapunk más lenne.
De a költségvetési bizottság jelentõs többségû szavazással - tehát nem ez az elõbbi szavazási arány - ezt az anyagot háttéranyagnak volt kénytelen tekinteni. Ezért lényegében a benyújtott törvényjavaslathoz kell viszonyulnunk, és természetesen a vita folyamán és majd a szavazásnál, a döntés folyamán nyilván figyelembe lesz véve a háttéranyagban szereplõ sok-sok észrevétel, javaslat és tény.
Sajnálatosnak tartjuk azt is, hogy az Állami Számvevõszéknek augusztus 31- éig kellett a hatályos törvény szerint észrevételeit megtenni, ugyanakkor augusztus 22-én a Pénzügyminisztérium egy újabb változatot alkotott. Érdeklõdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy itt jelentõs különbség, eltérés nincs, tehát nyugodtan tárgyalható az eredeti benyújtott szövegre, számokra tett állami számvevõszéki észrevétel. Azonban ez is, ez a jelenség is tulajdonképpen aggályos.
A háttéranyagnak a különös mûfaját jelzi az, hogy ebben már kidolgozott módosító indítványok szerepelnek. Ezeket a módosító indítványokat kellett volna vagy egy új törvényjavaslat benyújtásával, vagy pedig egy olyan kiegészítés benyújtásával megoldani, amely tulajdonképpen nagyon sok itt jelzett problémát már helyrehozott volna. Nyilvánvaló, hogy ezek a módosító javaslatok meg fognak születni, nyilvánvaló módon képviselõk tollából - ez teljesen bevett szokás, hogy ilyen indíttatással képviselõk módosító indítványokat nyújtanak be, tehát ezáltal természetesen korrigálható valamennyire a jelenlegi helyzet.
Azonban az egyeztetések után az Állami Számvevõszék is kiadott egy tájékoztatót, és ebben az eredeti megállapításainak a lényeges részei nem kerültek visszavonásra. Ott is történt bizonyos korrekció, de a lényeges elemeké nem. Ilyen módon úgy kell értékelnünk ezt a zárszámadást, mely az eredeti 9 milliárdot is növelve 13 milliárdos eltéréssel van benyújtva - amely majd itt a módosító javaslatok folyamán nyilván csökkenni fog -, hogy nincs visszavonva az a súlyos megállapítás, hogy ez a zárszámadás nem hiteles.
A Pénzügyminisztérium érvelését mérlegelve a következõket kell mondanom. A Pénzügyminisztérium érvelésében az szerepel, hogy itt nincs helyrehozhatatlan károsodás az államháztartás gazdálkodásában, itt pusztán arról van szó, hogy nincsenek a helyükön bizonyos pénzösszegek, de ezek a pénzösszegek megvannak. Ez így önmagában nagyon megnyugtatónak hangzik, azonban egy zárszámadásnak nemcsak ez a kritériuma, hogy meglegyenek a pénzek valahol végül is, hanem az államháztartási törvény alapján, a számviteli törvény alapján mi úgy gondoljuk, a kisebbség úgy gondolja, hogy ez az ország pénzügyeit irányító legfõbb szervnek is kötelessége, hogy hiteles számadást adjon a közpénzek elszámolásáról.
Mindezek alapján a kisebbség véleménye az volt, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára nem bocsátható. Természetesen, miután a többség véleménye alapján idekerült, közremûködünk abban, hogy végül is ezek az itt jelzett problémák korrigálásra kerüljenek. Ettõl teljesen külön kategória, mint bevezetõmben említettem, a gazdasági, pénzügyi folyamatok értékelése. Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps a jobb oldalon.)