MOLNÁR GYULA, a külügyi bizottság elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magam is egy megjegyzéssel szeretném kezdeni:
Örültem volna, hogyha Varga Mihály igaz és megindító bevezetõ szavait saját frakciójának képviselõtársaival is megosztja, s akkor valószínû, hogy nem csupán ketten képviselték volna rajta kívül a Fiatal Demokraták Szövetségét a teremben a vita ezen szakaszában - egyébként a megjegyzéssel magam is egyetértek.
(11.30)
A külügyi bizottság 1995. szeptember 13-ai ülésén tárgyalta a T/1299. számú törvénytervezetet. A bizottság jellegébõl következõen mi nem foglalkoztunk a szakbizottsági elõadók által gyakran emlegetett valódisági, teljességi, összehasonlíthatósági fogalmakkal, mi sokkal inkább a Külügyminisztérium fejezetével foglalkoztunk, és az ebbõl levonható tanulságokat vitattuk meg.
Talán meglepetést okoz a tisztelt Háznak, ha jelentem, hogy a külügyi bizottság ülésén nagy vita alakult ki ebben a kérdésben. Ennek a vitának szerves elõzménye volt a sajtóban augusztus hónapban napvilágot látott vita, melynek két szerepelõje dr. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és dr. Havasi Béla, a Külügyminisztérium új igazgatója. A külügyi bizottság ülésén a vitában elhangzott az, hogy az 1994-es költségvetési év a Külügyminisztérium életében rendkívül ellentmondásos volt. A Külügyminisztérium évek óta csökkenõ költségvetési támogatással gazdálkodott: a '92. évi 12,6 milliárdról '94-re 10 milliárd körüli összegre csökkent. Történt ez a csökkenés miközben a forintleértékelés az ismert módon nagyban sújtotta a külügyi tárcát, és az ismert okok miatt csökkent Magyarország vízumbevétele. Ugyanerre az idõszakra esett a külképviseletek számának jelentõs növekedése is. Jelzem önöknek, hogy a rendszerváltás óta 77-rõl 107-re növekedett az ilyen típusú intézmények száma. Ugyanerre az idõszakra esett néhány olyan fontos, a külügyeket érintõ, költségvetési forrást érintõ esemény, mint például a hágai perben Magyarország képviselete, s például az EBESZ csúcstalálkozója.
Mindezek az érzékelhetõ gazdasági és pénzügyi gondok a bizottsági ülésen elhangzottak szerint a tárca akkori vezetõjét nem késztették a gazdálkodás drasztikus áttekintésére, felülvizsgálatára. Sõt, példaként elhangzott, hogy a tárca vezetése a folyó fizetésimérleg-hiány pótlására, a nemzetközi szervezetek tagdíjára tervezett 730 millió forintot is átcsoportosította, más célra használta fel. Ez nagyon komoly terheket jelentett az új külügyi vezetés számára, hiszen például egyes tagdíjakat csak késedelmi kamattal tudott utólagosan, pótlólagosan befizetni.
Mindezek a problémák - még egyszer mondom - nagy vita keretében merültek fel a külügyi bizottság ülésén. A bizottság úgy foglalt állást, hogy az ilyen és ehhez hasonló problémák megelõzéseképpen a lehetõ legrövidebb idõn belül - és ez nyilvánvalóan a '96. évi költségvetés - a Külügyminisztérium érdekeit érvényesítenünk kell. Mindezek alapján jelzem a tisztelt Háznak, hogy a külügyi bizottság 17 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az elõterjesztést általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)