DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfõbb ügyész: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Mélyen tisztelt Képviselõ Úr! Annyit szeretnék mondani, hogy református templomban sohasem tartanak nagymisét, legfeljebb istentiszteletet. (Taps a bal oldalon.)
Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvény értelmében az ügyészség köteles az országgyûlési képviselõket megbízatásuk ellátásában támogatni és munkájukhoz a részükre szükséges felvilágosítást megadni. Felvilágosítást akkor ad az ügyészség, ha kérik. Ha képviselõ úr ezt a kívánságát kifejezte volna, a munkájához szükséges felvilágosítást megkapta volna, így több téves állítása elkerülhetõ lett volna.
A Fõvárosi Fõügyészség nem indított eljárást és a Budapesti Rendõr- fõkapitányság sem. Az ügyben a debreceni rendezvény társrendezõje, a Magyarok Világszövetségének Hajdú-Bihar megyei szervezete tett feljelentést a városi remdõrkapitányságnál, mert úgy vélte, hogy a rendezvény után árusított képes ábrázolatok közül több gyûlölet keltésére alkalmas volt. E feljelentés alapján rendelt el nyomozást a Hajdú-Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság. Az ügyben tehát nyomozást rendeltek el és nyomozást folytattak le. Vádbeli tényállás nincs, senki ellen nem emeltek vádat.
A képviselõ úr által idézett tényállás, a Btk. 269. §-a az ott felsoroltak ellen nagy nyilvánosság elõtt gyûlöletre uszítást rendeli büntetni. A gyûlölet egy heves ellenséges érzelem, az uszítás pedig az ilyen érzelem kiváltására irányuló, szélsõséges formában megnyilvánuló ráhatás. A nyomozóhatóság nem a Magyarország 1920. június 4-e elõtti - akkor volt a trianoni békeszerzõdés - országhatárainak ábrázolása és az "Igazságot Magyarországnak!" kívánság kifejezése miatt járt el; ott egyéb képes ábrázolatokat is árusítottak.
Megítélésem szerint a nyomozás elrendelése törvényes volt. A nyomozás annak a föltárására irányult, hogy az adott körülmények között az említett tényállás megvalósult-e. A rendõrség által folytatott nyomozás esetén az ügyészség feladata az, hogy felügyeljen a nyomozás törvényessége fölött. Az ügyészségnek egyformán kötelessége biztosítani azt, hogy minden bûncselekményt következetesen üldözzenek, de az is, hogy senkit ne vonjanak törvényellenesen büntetõjogi felelõsségre. Az ügyészség már az interpellációt megelõzõen - törvényességi felügyeleti jogkörében - ismételten foglalkozott az üggyel, és legutóbb a Legfõbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti fõosztálya arra kérte meg a Hajdú-Bihar megyei fõügyész urat, hogy szíveskedjék a nyomozás megszüntetése iránt intézkedni, mert a bizonyítás során feltárt tények nem erõsítették meg a bûncselekmény alapos gyanúját. A köztársaság ügyészei és magam is legjobb tehetségünk szerint arra törekszünk, hogy pontosan, részrehajlás nélkül alkalmazzuk a törvényeket.
Azt sajnálatosnak tartom, hogy képviselõ úr az interpellációban említett ügy kapcsán a Magyar Köztársaság ügyészségét olyan minõsítésekkel illette, amelyekre az nem szolgált rá, és személyemmel kapcsolatban is olyan kijelentéseket tett, amelyeket udvariasnak nem tudok tekinteni.
Egyebekben a trianoni békeszerzõdést a Nemzetgyûlés az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatta a Corpus Iuris Hungarici-be, a párizsi békeszerzõdést pedig az Országgyûlés az 1947. évi XVIII. törvénnyel cikkelyezte be. A képviselõ úr igen jól tudja azt, hogy a két békeszerzõdés az ország határainak a megrajzolásában hogyan viszonyul egymáshoz. A párizsi békeszerzõdés nagyrészt visszaállította a trianoni határokat, némileg azonban Magyarország hátrányára változtatta meg azokat, elsõsorban északon. Ezek ma Magyarországon hatályos törvények.
Kérem szépen válaszom szíves elfogadását. (Taps.)