DR. KIS ZOLTÁN földmûvelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! Bevezetõként szeretnék köszönetet mondani mindazon kormánypárti és ellenzéki képviselõtársaimnak, akik az élelmiszerekrõl szóló T/1303. számú törvényjavaslathoz hozzászólásaikkal, alkotó és segítõkész közremûködésükkel hozzájárultak.
Megelégedéssel és örömmel tölt el, hogy valamennyi hozzászóló elõadásában kiemelte: az élelmiszerekrõl szóló törvényjavaslat agrárjogalkotásunk jelentõs állomása, amely továbbfejleszti az európai jogharmonizációhoz vezetõ úton jogalkotásunkat. Ahogy azt Kertész Zoltán képviselõ úr bevezetõjében elmondta, az élelmiszerekrõl szóló törvényjavaslat a szakmai törvénycsomag egyik legjelentõsebb törvényjavaslata, amely megfelel a piacgazdaság jelenlegi követelményeinek és a korszerû élelmiszer-szabályozás alapjait teremti meg hazánkban. Dr. Szántó Mihály képviselõ úr pedig - mintegy alátámasztva ezt - részletesen vázolta a törvény megalkotásának szükségességét, amely alapfeltétele annak, hogy Magyarország - bár jelenleg még kívülállóként -, megjelenhessen az Európai Unió belsõ piacain, illetve felkészülhessen az Unióba való tagfelvétellel járó kötelezettségvállalásra.
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy reagáljak egy-két kritikai megjegyzésre is.
Bogárdi Zoltán képviselõ úr a hatósági ellenõrzõ intézményrendszerek finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ellenõrzés tekintetében a törvény akkor éri el valódi célját, ha az intézményeket megfelelõen finanszírozzuk, biztosítva ezzel hatékony mûködésüket. A gondolattal teljesen egyet kell hogy értsünk, és az Országgyûlés figyelmét arra kell fordítani - és itt kapcsolódnék a korábban Medgyasszay László által említettekhez is -, hogy a költségvetésben ezen intézményrendszerek megfelelõ mûködtetésének hatékony feltételei meglegyenek.
Glattfelder Béla képviselõ úr a minõségvédelmi bírság felsõ határának mértékével kapcsolatban - a törvényjavaslat szerint ez 1 millió forint - kifejtette, hogy különösen a nagy élelmiszer-elõállító cégek esetében nem kellõ mértékû a visszatartó erõ egy ilyen, esetlegesen súlyos jogsértéssel szemben. Álláspontunk az, mivel a minõségvédelmi bírság más egyéb szankciókkal is összekapcsolható, nemcsak az áru forgalomból való kivonásával, hanem a legsúlyosabb esetben az elõállító cég teljes bezárásával és a termelés leállításával is, így változatlanul az az álláspontunk, hogy komplex alkalmazásával e szankciórendszer megfelelõ visszatartó erõvel bír.
Gyõriványi Sándor képviselõ úr hozzászólásában kifogásolta, hogy a törvény céljával ellentétes módon, amely a fogyasztók egészségvédelmét hangsúlyozza, a törvény hatálya alá tartoznak a dohány, illetve a dohánytermékek, amelyek köztudottan károsak az egészségre. Ezzel nincs mit vitatkozni, ez valóban így van. A fogyasztói védelem a jelen törvényjavaslatban akként valósul meg, hogy a termék-elõállítók és a forgalmazók kötelezettségeit a fogyasztó szempontjából szabályozza. Arra vonatkozóan, hogy a szabályozásnak megfelelõ termékbõl a fogyasztó mit és mennyit fogyaszt, már a törvény nem rendelkezhet, de nem is célja. Ha valaki szándékosan akarja az egészségét rongálni, akkor azt tehesse meg, de mindenekelõtt a megfelelõ fölhívás, a megfelelõ felvilágosítás álljon rendelkezésére, és teljes egészében biztos lehessen afelõl, hogy az az anyag, amit magához vesz, az az-e, mint amirõl a terméken feltüntetett jegyzék õt tájékoztatja. A törvény által tiltott egészségkárosító anyagok és a dohánytermékek között lényeges különbség az, hogy az utóbbinál a fogyasztói egészség- és érdekvédelem kettéválik. E törvény csak a fogyasztói érdekvédelmet, s nem pedig az egészségvédelmet hivatott szabályozni.
Az élelmiszertörvény felhatalmazása alapján - az Európai Közösségek irányelveinek figyelembe vételével - miniszteri rendelet készül, amely a dohánytermékekre egyértelmû utalásokat fog tartalmazni.
Sajnos élelmiszereink egy része - például a pálinkakészítmények, de felsorolhatók még más termékek is: szalonna, édességek - nem tartozik az egészséges táplálékok körébe; ennek ellenére nem lenne célszerû e termékeket kivonni az élelmiszertörvény hatálya alól.
A törvény önmagában elegendõ ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripar minden vonatkozásban megfeleljen a megcélzott színvonalnak. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, szükség van az alapanyag-termelõk, a termék-elõállítók és a forgalmazók hajlandóságára is; némely esetben a kemény szankciók kilátásba helyezésével, mert az önkéntes jogkövetést ebben az országban mindenkitõl elvárni, azt hiszem, még illúzió. A fogyasztó pedig úgy segíthet a folyamaton, hogy csak olyan színvonalú terméket fogyaszt, amely megfelel mind a minõségbeli, mind pedig a forgalombahozatal körülményeit illetõ elvárásoknak.
Ez árfekvéstõl független! Az alacsonyabb árfekvésû termékeknek is meg kell felelniük azoknak a szabványbeli követelményeknek és azon normáknak, amelyekrõl a vásárlót az adott termék tájékoztatja akár a csomagolásán, akár egyéb, meghatározott módon. Így mindazok, akik silány terméket állítanak elõ vagy forgalmaznak, elõbb-utóbb - de inkább elõbb, mint utóbb - el kell hogy tûnjenek a piacról.
Elmondhatjuk, hogy az élelmiszerekrõl szóló törvény elfogadásával mind gazdasági, mind jogi értelemben megtettük az elsõ lépést annak érdekében, hogy gazdaságunk, élelmiszer-szabályozásunk, -forgalmazásunk, -feldolgozásunk az európai integráció jogi szabályozásának megfeleljen.
Tisztelt Országgyûlés! Még egyszer köszönöm konstruktív hozzáállásukat, és kérem, hogy a törvényjavaslatot szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)