Torgyán Józsefné Tartalom Elõzõ Következõ

DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hazánk biztonsága szempontjából rendkívül fontos törvényjavaslat került most a tisztelt Ház elé. Egy olyan tervezet, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait, tevékenységét és ellenõrzését határozza meg. Ezeknek a köztudatban titkosszolgálatokként ismert szervezeteknek a munkáját etikailag lehet kifogásolni, lehet nem szeretni, egyet azonban nem lehet, nélkülözni.

A világtörténelem folyamán az ilyen szolgálatok eredményes tevékenysége vezérfonalként húzódik át a politika, a gazdaság és a hadviselés sikertörténetén. Elég talán megemlíteni a középkori Velencei Köztársaságot, amely gazdaságilag és katonailag gyenge városállamocska létére titkosszolgálata révén világpolitikai nagyhatalommá vált. Vagy a legújabb korban - ellenséges szándékú szomszédos országoktól környezetten - Izrael állam létének fennmaradásában és gyõztes háborúi megvívásában oroszlánrésze volt titkosszolgálatának. Ugyanakkor ezek a szervezetek a létrehozó állam által nemtelen célokra felhasználva vagy kiszabadulva az ellenõrzés alól, a borzalomnak olyan képzõdményeivé válhattak, mint a Gestapo vagy a Cseka.

Nekünk, magyaroknak sajnos volt módunk mindkettõt megtapasztalni. Ez utóbbi vonatkozásában elvétve, de még mindig hallani a némi nosztalgiával emlegetett "Hideg fej, forró szív, tiszta kéz" szlogent. Ennek a jegyében azonban forró fejjel, hideg szívvel és vértõl könyékig mocskosan idézték elõ milliók halálát és mérhetetlen szenvedését.

Magyar viszonylatban is tükrözõdnek ezek a pozitív és negatív tendenciák. Mint jelenlegi helyzetünknek leginkább megfelelõ speciális idõszakot említeném meg Bethlen Gábor hírszerzõ és elhárító szolgálatát. A nagy fejedelem Erdély országa - két nagyhatalom ütközõpontjában és egyéb ellenségtõl környezetten - elégtelen erõvel is elérte, hogy kora és a harmincéves háború számottevõ tényezõjévé váljon. Ezt pedig a történelmi szükségszerûség által létrehozott és kitûnõen megszervezett titkosszolgálata biztosította Bécstõl Londonig, a svéd királyi udvartól a fényességes portáig.

Negatív példaként elég megemlíteni az ÁVH és a katonai politikai osztály egykori tevékenységét, amely méltóvá vált az említett terrorszervezetekhez. Az ilyen titkosszolgálatokra nincs szükség, és a mi felelõsségünk is, hogy ennek még csírázó lehetõségét is megakadályozzuk.

E példák talán elégségesek ahhoz, hogy világosan lássuk: akár hazánk biztonsága, akár diplomáciánk védelme szempontjából nem mindegy, hogy milyen törvény születik a nemzetbiztonsági szolgálatokról. Nos, az elõttünk lévõ törvényjavaslat alapvetõen helyesen határozza meg a Magyar Köztársaság biztonságát és alkotmányos rendjének betartását elõsegítõ nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait, alkalmazható eszközeit, módszereit. Azonban a hatáskörök tisztázatlansága egyszerre több gond okozója lehet, legfõképpen az, hogy a demokrácia alapjai kerülhetnek veszélybe akkor, ha a törvény burkolt formában ugyan, de a titkosszolgálatok önálló életrekelését megengedi.

Elengedhetetlen tehát a szigorú parlamenti kontroll, amely a kormány számára sem teszi lehetõvé, hogy a népképviselet, tehát az Országgyûlés tudta nélkül saját, esetleg pártpolitikai eszközeként alkalmazhassa ezeket a szolgálatokat, mint ahogyan ez például a német Nemzeti Szocialista Párt és a Gestapo összefonódása esetében volt.

A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy ez a törvény nemcsak egy parlamenti ciklusra készült, hanem az egész nemzet védelmét hivatott biztosítani.

A javaslat 9. § b) pontjában a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörében a következõ tervezett rendelkezés található: "Ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggõ, külön törvényben meghatározott feladatokat."

A Független Kisgazdapárt alkotmánykoncepciója szerint az új alkotmány megalkotása során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szükségállapottal kapcsolatos jogi kérdések egyértelmûbb és áttekinthetõbb szabályozására.

A tervezet b) pontja úgynevezett külön törvényre utal. A külön törvényi szabályozás igénye, illetve szükségessége az elõbbi állásponttal összeegyeztethetõ, mert a frakció álláspontja szerint a szükséghelyzetre vonatkozó legáltalánosabb szabályokat kell az alkotmányban és annak önálló fejezetében szabályozni, míg a részletszabályok kibocsátására törvényi szintû szabályozás szükséges.

A tervezet áttekintése során szembeötlõ hiányosság, hogy az értékelés bár valójában feladata a szolgálatoknak, kimarad az elõírások közül, s a puszta elemzést hagyja csak meg a törvény a feladatkörök között. Pedig az értékelés, vagyis szintézis igen fontos feladata az ilyen jellegû szolgálatoknak, ez a munka kapcsolja az elemzés analízis részeit összefüggõ egységbe. Ennek elhagyása tehát elvi tévedés lenne, hiszen az elemzéseket összegzõ értékelés pusztán szakmai feladata kell hogy maradjon. A szakmai értékelés után annak ismeretében és annak alapján kell hogy következzék a kormány döntése, amely már tartalmazza a politikumot is.

A Konrád György-féle felszabadított kábítószer-kereskedelmet elõlegezi meg ráadásul az a szövegfordulat, amely csak a jogellenes kábítószer- kereskedelemmel kapcsolatos információgyûjtésre kötelezi a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Ennek a fényében úgy tûnik, mintha a törvényalkotó úgy vélné, hogy lenne, de legalábbis lesz jogos kábítószer-kereskedelem is.

A tervezet 30. §-ának (3) bekezdése olyan jogok törvényi korlátozására ad lehetõségeket, amelyeket az alkotmány a büntetõjog, a polgári jog kiemelt védelemben részesít. Ezzel összefüggésben szükségszerûen merül fel a kérdés: vajon a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott garanciák elegendõ védelmet biztosítanak-e az állampolgárok számára?

A tervezet 37. §-ában találhatunk azonban egy olyan általános elvet, amely az állampolgárok védelmét hivatott biztosítani, miszerint az egyes intézkedések során úgy kell eljárni, hogy az az érintett személyiségi jogait a legkevésbé korlátozza.

(11.10)

Ebben a rendelkezésben azonban az is benne foglaltatik, ami a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szükségszerûen együtt jár, miszerint e törvényben meghatározott célok elérése érdekében törvényi keretek között a személyiségi jogok korlátozhatók. A 30. § (4) bekezdésében meghatározott hátrány pontosítható azzal, hogy az intézkedés nem okozhat vagyoni és személyi károkat sem. Tehát az intézkedés nem okozhat olyan vagyoni és személyi hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Sem az alkotmány, sem a büntetõjog, sem a polgári jog nem teszi lehetõvé a személyiségi jogok akár kisebb mértékû megsértését sem. Rendkívül körültekintõen kell tehát szabályozni e törvény kapcsán a személyiségi jogok védelmét. Olyan általános felhatalmazást adni, amely szerint kisebb jogsértés megengedett, helytelen, mert rögtön felmerül a kérdés, hogy ki dönti el adott esetben, hogy a jogsértés kisebb vagy nagyobb mértékû, azaz jogos vagy jogtalan.

Ezt tetõzi meg a tervezet azon törvényszakasza, amely a Nemzetbiztonsági Hivatalnak jogosítványt ad a külföldre szökés, a zendülés és a harckészültség veszélyeztetése bûncselekmények felderítésében, amelyek kifejezetten katonai bûncselekmények, ezért felderítésük a Katonai Biztonsági Hivatal hatásköre és illetékessége. Ez olyan kettõsség, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a két szolgálat ismételt torzsalkodásához vezethet az egész nemzetbiztonság kárára. Mindez tipikus példája a hatásköri átfedéseknek, tisztázatlanságoknak.

Egyetértünk azzal, hogy a Btk. 156. §-ára való hivatkozással a Nemzetbiztonsági Hivatal védelemben részesíti a nemzeti vagy faji csoportokat. A magunk részérõl azonban hiányoljuk, hogy az e fajta védelem nem illeti meg a nemzet 95 százalékát kitevõ magyarságot, illetve a szintén 90 százalékot kitevõ, s vallási csoportnak nem degradálható keresztény és keresztyén történelmi egyházakat. A törvénytervezet egyértelmûen védelmi céllal fogalmaz például vallási csoportok vonatkozásában. Holott jó néhány olyan szekta mûködik ma már Magyarországon, amely, ha bûncselekményt egyelõre még nem is követ el, a társadalom erkölcsi elítélését már kivívta, és kifejezetten család- és ifjúságellenes. Ezek nemzetbiztonsági védelme teljesen indokolatlan és elfogadhatatlan.

Az 53. §-ban foglaltak ugyancsak összefüggésbe hozhatók a személyiségi jogokkal, a titok védelmével, a testi épség védelmével. Ezzel összefüggésben ugyancsak felvethetõ az, hogy az alapvetõ jogok indokolatlan megsértésének lehetõségét ki kell zárni. Az e paragrafushoz fûzött indokolás hangsúlyozza ugyan, hogy a titkos információgyûjtés alapvetõ jogokat sérthet, ezért a tevékenység csak megfelelõ korlátozással és hatékony garanciák megléte mellett folytatható, mégis szükségesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy nem kerülhet sor az érintett személy magánszférájába való jogtalan beavatkozásra sem. Az indoklás utal arra, hogy adott esetben a külsõ engedélyeztetés szakmailag nem oldható meg. Javasoljuk a garanciák még pontosabb körülírását a magánszféra hatékonyabb védelmében.

A külsõ engedélyhez kötött titkos információgyûjtés ugyancsak személyiségi jogokat sérthet. Különösen vonatkozik ez az 54. § a) pontjában meghatározott lehetõségre. A lakástitokhoz való jog megsértése ugyancsak alkotmánysértõ, ezért pontosításra lenne szükség. A lakásba való erõszakos behatolást észlelõ lakástulajdonos csupán azt feltételezheti, hogy ellene köztörvényes bûncselekményt követtek el és feljelentést tesz. Ugyancsak feltételezhetõ a feljelentés abban az esetben, ha nem észleli erõszakos behatolás nyomait, de a lakásban tapasztalja az idegen kéz általi felforgatást. Természetes az, és erre a javaslat is utal, hogy a célszemélyt nem kell értesíteni az eljárásról, de az is természetes, hogy annak megszüntetésérõl sem, és ez nem helyes.

A házkutatási parancs esetén egyértelmû a behatolás jogossága. A fenti esetekben azonban további garanciákat kell keresni arra, hogy ilyen jellegû intézkedésekre csak rendkívüli esetben és különös biztosítékok garantálásával kerülhessen sor. A Független Kisgazdapárt elengedhetetlennek tartja azt a pontos és konkrét megfogalmazást, amely biztosítja, hogy a bûncselekmény alapos gyanúja esetén, valamint a kötelezõ biztonsági vizsgálaton túlmenõen bárkit ellenõrizhessenek. A pontatlanság ugyanis a törvénytelenség melegágya. Ismerjük a szovjet modell torzszülöttjét, amit szaknyelven preventív, vagyis megelõzõ ellenõrzésnek neveznek. Ezen elv veszélyessége abban rejlik, hogy bárkit potenciálisan veszélyesnek lehet tekinteni, és ez már alapot ad egyrészt bizonyos ellenõrzések elvégzésére vagy hátrányos, diszkriminatív intézkedések meghozatalára. Természetesen az érintett tudta nélkül, de saját érdekében.

Elõfordulhat olyan eset, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyûlési képviselõt vagy vele közös háztartásban élõ hozzátartozóját érintve információgyûjtõ tevékenységet folytatnak. Történelmi idõkre emlékezteti történelmi pártunkat ez a gondolatsor. Voltak idõk, amikor a baloldal csinált ürügyekkel igyekezett kisgazdapárti képviselõket eltávolítani a parlamenti padsorokból. Ma egy titokban végrehajtott lakáskutatás például nemcsak tárgyak megtalálására, hanem tárgyak otthagyására is alkalmas, amelyet aztán nyilvános házkutatás folyamán terhelõ bizonyítékként foglalhatna le a rendõrség. Íme, nyitva a kapu ellenzéki politikus félreállítása elõtt.

A korábbi törvénytelenségek elkerülése és megelõzése érdekében célszerû azt rögzíteni, hogy akár külsõ engedélyhez nem kötött vagy kötött titkos információgyûjtések, operatív eszközök és módszerek alkalmazása milyen esetben alkalmazható. Az úgynevezett preventív ellenõrzések körét és lehetõségét minimálisra kell korlátozni.

Végezetül szeretném rögzíteni, a magyar kül- és gazdaságpolitika eredményes mûködésének elengedhetetlen feltételei azok az információk, amelyek jelentõs részét csak egy hatékony felderítõ szolgálat tudja biztosítani. Ezzel párhuzamosan tisztán látszik, minél kisebb a hadseregünk, annál nagyobb, erõsebb, intelligensebb, hatékonyabb felderítéssel és titkaink védelmére maximálisan képes elhárítással kell rendelkezni. Az állományt erre alkalmassá kell tenni, végleg megszabadítani a filoszovjet befolyástól, vagy más hasonló nemzetidegen célokra való felhasználástól. Ennek elkerülése végett szeretném a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetõi és állománya figyelmébe ajánlani az egykori klasszikus - igaz angol vonatkozásban már többször elhangzott - mondást a Ház elõtt, hogy hazánknak nincsenek állandó ellenségei és nincsenek állandó barátai. Nemzetünknek csak érdekei vannak. A nemzetbiztonsági szolgálatokat e szerint kell felhasználni, és a Független Kisgazdapárt a módosító indítványok után a törvénytervezetet vitára alkalmasnak találta. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage