DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Én sosem gondoltam volna, hogy az öröm milyen relatív tud lenni, de Bokros pénzügyminiszter úr és Surányi György jegybankelnök úr egymást felülmúló, repdesõ öröménél észleltem ezt, amikor megveregette a vállukat egy hitelezõnk banktisztviselõje, Massimo Russo úr. És hogy melyik vállukat veregette meg a banktisztviselõ, ma már sosem tudhatjuk meg, mert a miniszter úr nincs itt - érthetõ okokból -, a jegybankelnök úr itt van ugyan, de õ nem jogosult válaszadásra. Én azt hittem volna, hogy a pénzügyminiszternek a Valutaalap elnökével, kivételes esetben, nagyon indokolt esetben esetleg az elnökhelyettesével kellene tárgyalnia; de hát úgy látszik, ma már ott tartunk, hogy õk örülnek annak is, ha egy tisztviselõ szóba áll velük.
Ezek után a kérdéseim:
Jól érzékelem-e, hogy Massimo úr maximo banktisztviselõ?
Második kérdésem: jó-e Magyarországnak, hogy egy hitelezõnk banktisztviselõje vállon veregetheti a magyar szuverenitást megtestesítõ pénzügyminisztert?
További kérdésem: miután a vállon veregetés nemcsak a pénzügyminiszternek, hanem a Magyar Nemzeti Bank elnökének is szólt, kérdésem, hogy a jegybank elnöke csak a Magyar Köztársaság Országgyûlésétõl független?
És ezek után még egy kérdésem van, ezek után kérdezem még: van-e egyáltalán tárgyalási stratégiájuk, és ha igen, mi az? Remélem, nemcsak a vállon veregetés. Várom a válaszát, államtitkár úr. (Taps az FKGP soraiban.)