Lippai Lajos Tartalom Elõzõ Következõ

LIPPAI LAJOS (MSZP): Tisztelt elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyûlés! A légi közlekedés törvényi szabályozása egyike a parlament azon aktusainak, amelyek a nemzetközi fegyelmet és megítélést nem kerülhetik el. Hiszen ennek tárgya, a légi közlekedés eredendõen rendelkezik egy sor, az ország határain túlmutató hatással is. A nemzetközi szerzõdéses kötelezettségek tiszteletben tartása, illetve ezen kapcsolatok fejlesztése, valamint a nemzeti szuverenitás intézményeinek biztosítása mellett a légi közlekedés jogi szabályozása lehetõséget nyújt olyan fontos állami érdekek támogatására is, amelyek kapcsolódnak a tárgyalt területhez, így különösen a külkereskedelem és az egyes szolgáltatási ágazatok erõsítése, munkahelyteremtés, az exportbevételek növelése és az általános gazdasági fejlõdés elõsegítése.

Mindezek természetesen csak akkor tükrözõdhetnek a légi közlekedés jogi környezetében, ha az állam a légi közlekedés kereteit kijelölõ törvényen túl egy olyan célképpel és koncepcióval rendelkezik, amelyek következetes véghezvitele egyaránt útmutatást ad az ágazat alacsonyabbrendû jog- és szakmai szabályozásainak alapelveirõl, az ágazatban közremûködõ állami szervezetek, hatóságok feladatairól és felelõsségérõl, a gazdasági szereplõkkel szembeni elvárásokról és nem utolsósorban az ágazathoz tartozó valamely szolgáltatást igénybe vevõ fogyasztó jogairól.

A légi közlekedés alapvetõ szabályainak törvénybe foglalása egyenesen megköveteli, hogy társuljon mellé egy szakmailag indokolt, reális légügyi stratégia, hiszen egy ilyen mobil ágazat minden részletet érintõ törvényi szabályozása csak gátja lehetne a további fejlõdésnek, amint arra az elõterjesztett tervezet helyesen tesz kísérletet. A keretszabályozás az egyetlen járható út.

A kerettörvény azonban alágazati koncepció nélkül önmagában nem érheti el azt a célt, hogy lökést adjon a hazai légi közlekedés fejlõdésének, a számos további és a kormány különféle szervezetei között szétosztott alsóbb szintû jogszabályok megalkotásához. Szükség van egy olyan rendezõ elvre, amely képes az összhangot és a megfelelõ idõzítéseket biztosítani. Ilyen koncepció, légügyi stratégia véleményem szerint csakis az ágazat valamennyi reprezentatív szereplõjének konszenzusán alapulhat, annak érdekében, hogy az állam egésze számára jelentsen elõnyöket mind rövid, mind közép- és egyaránt hosszú távon.

Légügyi koncepció és légügyi törvény kapcsolata kétféle lehet. Vagy egy elfogadott koncepcióból fakad a törvényi szabályozás, vagy a törvény írja elõ a koncepció készítését. Nálunk már csak az utóbbi modellt lehet gyakorlatba venni. Meggyõzõdésem azonban, hogy kell is. Az elõterjesztés jelenlegi formájában elnagyolja ezt a kérdést, csak a koncepció elfogadásáról rendelkezik. Szükségesnek tartom viszont az elkészítéshez szükséges alapelvek, felelõsök és határidõk rendezését is.

(21.30)

Magyarországon ma a légi közlekedés egy potenciális kitörési pont, az államra ennek a realizálódásában mindössze annyi feladat hárul, hogy világos célképekkel és koncepcióval, ennek megfelelõ, kiszámítható jogalkotással és szabályozással, valamint belsõ koordinációval irányt szabjon az ágazat önfejlõdésének, amelyben egyrészt a földrajzi, geopolitikai meghatározottságunk, másrészt a Nyugathoz viszonyított, az országos átlaghoz képest jelentõsen kisebb elmaradottságunk okán igen komoly lehetõségek rejlenek.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen a területen még nem vagyunk késésben, de abba kerülhetünk. Most szükséges néhány olyan lépés megtétele, amelyekkel rendezõdhetnek a légügy ágazatát érintõ, gyakran több éve fennálló, különféle súlyú problémák. A légi közlekedési törvény elõterjesztése, tárgyalása, majd elfogadása remek alkalmat ad erre, hiszen lehetõség van - akár csak utalásszerûen - ezek beépítésére. Valójában az említett légügyi koncepció alapelvei között szerepelhetnek mindazon rendezésre váró kérdések, amelyek egyben elõfeltételei is az egységes irányban a kölcsönös elõnyökért küzdõ ágazatnak. A legégetõbbek ezek közül a következõk:

a légügyi közigazgatási struktúra, az abban meghatározott feladat- és felelõsségi körök felülvizsgálata és reformja - az ENSZ polgári légi közlekedési szakosított szerve egy 1994-es vizsgálatban erre rámutatott;

a légügyi szabályok betartásának, a jogérvényesítés gyakorlatának felülvizsgálata és reformja, amelyre az elmúlt idõszakban elszaporodott balesetek és katasztrófák hívják fel a figyelmet;

az európai integráció, a jogharmonizáció és annak menetrendjének szakszerû elõkészítése, különös tekintettel a gazdasági hatásokra;

a Ferihegyi repülõtéren dúló áldatlan állapotok rendezése a magyar nemzetközi légi közlekedésben érdekelt két legnagyobb szervezet: a Malév és az LRI között, a békés és közös növekedés feltételeinek a megteremtése.

E korántsem kimerítõ felsorolás, úgy gondolom, érzékelteti annak a problémakörnek a nagyságát és összetettségét, amely csak a jelenlegi belsõ állapotokat jellemzi, és amelyre a megoldást régóta ennek a törvénynek a megszületésétõl várják az érdekeltek. A légi közlekedés nemzetközi volta azonban további garanciális követelményeket támaszt egy ilyen törvénnyel szemben, nevezetesen a különféle, az ágazat szinte teljes egészét érintõ nemzetközi szerzõdéseknek, nemzetközileg elfogadott szabályoknak, szabványoknak és ajánlásoknak a hazai jogrendben való megjelenésével kapcsolatban. Kézenfekvõ lenne, ha a törvény tartalmazná ezek honosítási alapelveit, szintjeit, de általában is a Magyar Köztársaság ez irányú elkötelezettségét.

Összefoglalva: a beterjesztett törvényjavaslat olyan jellegû módosítások beépítésével testesítheti meg a nemzetközi és hazai elvárásoknak megfelelõ, az ágazat fejlõdését ösztönzõ jogszabályi alapot, amelyek egyfelõl tervezett struktúrájában némi hangsúlyeltolódást jelentenek a gazdasági aspektusok és a nemzetközi szabályozási rendszer irányába, másfelõl garanciát jelentenek az elõterjesztés által nevesített további, körülbelül huszonöt alsóbb szintû jogszabály összehangoltságára és megfelelõ idõzítésére, amelynek elengedhetetlen feltétele egy, a légi közlekedés egészét érintõ állami célrendszer és koncepció kialakítása.

Megtisztelõ figyelmüket köszönöm. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage