DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten sokakat megrázott a hír: éhségsztrájkkal nyomatékosítva kér belépést, menedéket Magyarországra egy csoport menekült. Ehhez a sajnálatos történethez egy másik is odakívánkozik: határõrök ellen indult eljárás, mert ellenszolgáltatás fejében megspórolták ügyfelekeiknek a Budapest-Gyula útvonal költségeit és fáradságát. Még itt Pesten igazolták, hogy az illetõk kiléptek tõlünk, majd ismét visszautaztak hazánkba.
E két történet indokolja, hogy ebben a felszólalásban a magyarországi letelepedésekkel, a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos kérdésekrõl, valamint a menekültek feszítõ gondjairól szóljunk néhány szót. A kérdés mély érzelmeket érint, és ellentétes nézetek élnek a társadalomban, de talán a tisztelt Házban is.
Néhány nappal október 23-a után emlékezzünk azokra az idõkre, amikor a véres novemberi napok 150-200 ezer embert késztettek arra, hogy elhagyja az országot. A fejlett nyugati országokban már akkor is léteztek megszorítások, az érdekvédelem mindenütt védte a munkahelyeket, mégis munkát és hajlékot találtak ezek a menekültek. A nemzetközi szolidaritás nevében befogadta õket a világ, a fiatalok tanulhattak, és azóta megbecsült tagjai lettek választott hazájuknak. Az ilyen segítséget illik meghálálni nemcsak azoknak, akik azóta megbecsült tagjai lettek, mint mondtam, ennek a befogadó országnak, nekünk is erkölcsi kötelességünk, hogy segítsünk a hozzánk fordulókon.
Ebbõl az alapállásból kiindulva teljes nyitottságot követelnek sokan. Aggódva szólnak arról, hogy a magyar társadalomban csökken a szolidaritás érzése. Egyesület is alakult a migránsok segítésére. Szerintük, ha a média nem törekszik tudatosan arra, hogy csökkentse az elõítéleteket, akkor növeli azt. A kérdés nem médiakérdés. Magam is azt hiszem, hogy alapállásunknak befogadónak kell lennie, egy ilyen nyitottságnak azonban vannak korlátai. A menekültkérdés ráadásul összemosódott más problémákkal. A szociális menekültek elõtt ma már zártak a nyugati államok, és az ENSZ Menekültügyi Biztosságának az a véleménye, hogy a menekülés helye a menekült országának szomszédságában és nem attól távolabb van. A nálunk tartózkodó külföldieknek egyébként csak kis része menekült. Hat év alatt mindössze 130 ezren érkeztek, és az évi 43 millió vendéghez képest ez elenyészõ szám.
A hozzászólásom elején említett ügyészi hír azonban arra utal, hogy a hivatalosan maximum 30 napig nálunk tartózkodók egy része valójában ismeretlen ideig van itt. A korrupcióval gyanúsított határõr valószínûleg feketemunkásokat segített turistává álcázni, ha egyáltalán bebizonyosodik a dolog, de ha bebizonyosodik, akkor eldobhatjuk az erre vonatkozó statisztikáinkat.
A befogadást követelõk olykor indokolatlan általánosításról beszélnek, ha valaki szót emel a nem magyar állampolgárok által Magyarországon elkövetett bûnesetek miatt. A maffiagyanús gyilkosságok megrázták a közvéleményt, és felrázták a rendõrséget is. A rendteremtõ lépéseket társadalmunk egy része kevesli, más része pedig soknak tartja és a xenofóbia, az idegengyûlölet jelének tekinti. A magam részérõl bízom abban, hogy a még oly határozott, de jogszerû rendõri intézkedések nem gyûlöletbõl, hanem a törvényesség tiszteletébõl származnak. Minden kirekesztést elítélünk, de semmilyen törvénysértést nem támogathatunk. A nem magyar állampolgároktól is el kell várnunk ugyanazt, amit a magyar állampolgároktól elvárunk. Ez az egyetlen lehetõség, hogy megtaláljuk a helyes arányokat.
Amikor elterveztem ezt a hozzászólást, azoknak a kvótáknak a realitását akartam szóvá tenni, amelyek a jelen jogszabályi keretekben megszabják a beléptetéseket. A kvóták megtartásában szigorúnak és következtesnek kell lennünk. Szólni akartam arról, hogy ezeket az elõírásokat széles körben ismertté kell tenni azokban az országokban, ahonnan várhatunk igénylõket. Ha világos és egyértelmû lesz mindenki számára, hogy kiket tudunk és kiket nem tudunk befogadni, akkor nem kell, illetve nem érdemes senkinek éhségsztrájkkal nyomatékosítani a bevándorlási szándékát. Ha azonban nem arról van szó, ha nem csak arról van szó, hogy egyes rendelkezéseink kijátszhatók, hanem lehet, hogy maga a hatóság is elõsegíti a rendelkezések kijátszását, akkor másról is szólni kell.
A korrupció a maga módján többnyire ésszerû jelenség. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) Fel kell lépni ellene a törvény minden szigorával, és erkölcsöt és fizetést kell biztosítani azok számára, akik védik határainkat biztonságunk érdekében. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.)