DR. K. CSONTOS MIKLÓS, a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! A T/1376. számú törvényjavaslat általános vitájában a fogva tartottak polgári és családi jogi helyzetével kívánok foglalkozni.
A fogva tartást a polgári és a családi jog önálló törvényi szabályozásban nem rögzítette - értelemszerûen, hisz elsõdlegesen büntetõ jellegû szabályozás szükséges. Bármilyen jogcímen történõ fogva tartás ömagában már büntetés, mivel korlátozza az egyének alkotmányos jogait. A nemzetközi szerzõdések, mint például az Európai Egyezmény, egy része szélesebb körben kívánja megszervezni az emberi jogok védelmét. Kötelezõvé teszi, hogy a csatlakozó országok, így hazánk is, hatályos jogszabályok, rendelkezések vonatkozásában megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, mert az ember nem csupán egy meghatározott állam polgára, hanem egyben tagja az általános emberi közösségnek. A személyek polgárjogi védelme tehát egyben az emberi jogok védelmét is jelenti.
A személyi szabadságot, a személyiséget védõ jogok lényege, hogy az egyén fizikai értelemben vett szabadságjogát és testi épségének megfelelõ védelmét biztosítsa. Az ezzel kapcsolatos jogok, biztosítékok közül alapvetõ fontosságúak a következõk: az élethez való jog, a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalma, a rabszolgaság, a szolgaság és a kényszermunka tilalma, a mozgásszabadság korlátozása. A személyi szabadságtól való megfosztással összefüggésben megfelelõen rendezi például az elõzetes letartóztatások vontkozásában is a jelenlegi helyzetet. Mindenképpen alkotmányos szintû szabályozást igényel viszont a kínzás, az embertelen, a megalázó bánásmód vagy büntetés, valamint a rabszolgaság, a szolgaság tilalma. Ide tartozik a kényszermunka tilalma is, azzal, hogy nem minden munkára kényszerítõ állami vagy például önkormányzati intézkedés tekinthetõ kényszermunkának.
Figyelmet kell fordítani az orvosi vagy tudományos kísérletek tilalmának kérdésére. Az orvosi vagy tudományos kísérletek végzésének alapvetõen két formája van: az egyén szabad hozzájárulása, másrészt az egyén tájékoztatása. A strasbourgi bíróság 1994. évi iránymutatása különösen a fogva tartottak vonatkozásában kívánja meg a garanciális elemeket. A magyar jogirodalomban is felmerült az, hogy a cselekvésükben korlátozott és függõségi viszonyban lévõ egyének, például az elítéltek, elõre kizárandók az orvosi vagy tudományos kísérletek alanyai közül.
A fogva tartottak vagyonjogi helyzetével kapcsolatosan a büntetésvégrehajtás vonatkozó szabályai alapján a fogva tartottak legfontosabb vagyonjogi jogai a következõk:
A fogva tartás ideje alatt vagyonjogi jogokkal csak a büntetés-végrehajtási jogszabályban meghatározott mértékben rendelkezhetnek. Ennek alapján nem gyakorolhatják például a lakáshoz való jogot, és nem gyakorolhatják a birtokláshoz való jogot, csupán annyiban, amennyiben az a birtokukban van. Erre figyelemmel kell kiemelni a büntetés-végrehajtási szabályoknak azon rendelkezését, miszerint gondoskodni kell a lakás vagy más vagyontárgyak õrzésérõl. Ennek érdekében a bv rövid úton értesíti az illetékes önkormányzatok jegyzõjét. Gyakorlati tapasztalatok szerint a lakáshoz való joggal van a legtöbb probléma a hatóságok vonatkozásában. Hangsúlyozni kell, hogy a fogva tartás ténye nem szünteti meg a fogva tartott tulajdonosi mivoltát sem a lakás, sem egyéb vagyontárgy vonatkozásában. A fogva tartás ténye nem érinti a nyugellátásban részesülõ fogva tartott igényét és nyugdíját. Befogadásakor nyilatkozatot kell adnia arról, hogy a nyugdíjat a bv-intézetbe vagy kinek folyósítsa a nyugdíjintézet. Amennyiben a folyósítást a bv-intézetbe kéri és más jövedelme nincs, köteles lesz hozzájárulni a nyugdíjából az eltartáshoz: ha munkát nem vállal, le fogják vonni a nyugdíjából tartásdíjának egy részét.
A befogadás során személyes tárgyakat a befogadó intézetnek át kell vennie.
A bv-szabályban található az ajándékozási jog. Engedéllyel a látogatás alkalmával ajándékot adhat át a fogva tartott, amely ingó dolog lehet. Természetesen nincs akadálya annak, hogy ajándékozási szerzõdést kössön az elõírás szerint, ugyanis a jogügylet idõpontját, megkötésének módját, tárgyait az intézet parancsnoka határozza meg.
Lehetne még tovább sorolni a letétre, a felelõs õrzésre vonatkozó speciális büntetés-végrehajtási szabályokat, és hogy mi mindennek kell még megfelelnie a büntetés-végrehajtási szervezetnek. Egyértelmûen megállapítható, hogy a fogva tartottak vagyonjogi viszonyai bizonyos vonatkozásban csupán speciális korlátozások alapján érvényesülnek.
A fogva tartottak a személyiségük védelmével kapcsolatos jogaikat leggyakrabban képviselõik útján gyakorolhatják; e jogok gyakorlása nem sértheti mások jogait és nem veszélyeztetheti a bv-intézet rendjét.
Tilos a fogva tartottal szembeni kínzást, kegyetlenséget, embertelen, megbántó magatartást tanúsítani, jogellenes lelki és fizikai ráhatást alkalmazni. Ha a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, a fogva tartott kérelmére látleletet kell felvenni. A fogva tartott személy nyilvántatási számot kap, ezzel lesz ellátva, illetve fényképet készítenek róla. Garanciális szabály, hogy az adatok és a fénykép csak belsõ használatra szolgálnak.
A fogva tartottak joga az egészséghez, élethez, sportoláshoz, mûvelõdési lehetõséghez biztosított, ezt igénybe vehetik. A büntetés-végrehajtási intézet rendjét, biztonságát sértõ cselekmény megelõzésére alkamazhatók az elkülönítés, bilincs, személyi motozás, zárkaajtók zárva tartásának elrendelése, egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése is. Ezek semmiképpen nem sérthetik az elítélt személyiségét és vagyoni jogait oly mértékben, amely nem áll arányban az elkövetett vétséggel.
Foglalkozni kell a fogva tartottak védelmét szolgáló garanciális jogokkal és a család védelmét szolgáló rendelkezésekkel. A garanciális jogok közül különösen kiemelhetõ a védelemhez való jog és egyben büntetõeljárási jogok biztosítására szolgáló rendelkezés. A fogva tartott számára biztosítani kell, hogy védõt választhasson, õt meghatalmazza, a meghatalmazást visszavonhassa és új védõt bízhasson meg. A bv-intézetnek biztosítani kell, hogy a fogva tartott védõjével akár szóban, akár írásban ellenõrzés nélkül is érintkezhet. Az elõzetes fogva tartásra, illetve letartóztatásra vonatkozó speciális szabály, hogy a büntetõügyekkel kapcsolatban készített feljegyzéseket a védõjüknek ellenõrzés nélkül átadhassák. A beszélgetésrõl feljegyzést készíthetnek, amelyet maguknál tarthatnak.
(10.30)
A védõ a védencével való beszélgetésrõl írásos feljegyzést vagy hangfelvételt készíthet, amelyet ellenõrzés nélkül kivihet a bv területérõl.
A garanciális jogok körébõl figyelemre méltó még a panaszjog. A fogva tartott a végrehajtási szervezet által hozott határozat intézkedését megpanaszolhatja. Ugyancsak kiemelendõ, hogy a fogva tartott szóban vagy írásban fordulat a büntetés-végrehajtási intézet felügyeletét ellátó ügyészhez, tõle személyes meghallgatást kérhet. Végezetül kiemelendõ az a garanciális jog is, miszerint a fogva tartott az állampolgári jogok országgyûlési biztosához is fordulhat.
A családvédelemmel kapcsolatos rendelkezések: az õrizetbe vettek, pontosabban a fogva tartottak fogva tartása idején a a bv-intézetnek gondoskodni kell a befogadott, illetve börtönbüntetést töltõ személyek kiskorú gyermekeirõl, amennyiben azok felügyelet nélkül maradtak. A bv-intézet több esetben köteles értesíteni az illetékes gyámhatóságot is, ha a gondoskodás másként nem oldható meg.
A közvetlen családi védelmet szolgálja az a rendelkezés, miszerint a lakás és egyéb vagyontárgyak megfelelõ õrzésének biztosítása céljából értesíteni kell az illetékes önkormányzat jegyzõjét. A születendõ gyermek - és egyben a család - védelmét szolgálja az a rendelkezés, miszerint a terhes nõ szabadságvesztésének idõtartama megszakítható, illetve félbeszakítható akkor, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Családvédelmi rendelkezés az is, miszerint a fogva tartott a fogva tartás ideje alatt is köthet házasságot. E vonatkozásban a szabály szerint azonban elítéltnek vagy annak, akivel a házasságot akarja kötni, erre irányuló kérelmet kell a parancsnok számára beterjeszteni.
A nem mindenre kiterjedõ, már fentebb elmondott céloknak megfelelõ büntetés-végrehajtási szervezet felállítása pontosan emiatt igen alapos vizsgálatot igényel. A törvénytervezet megszövegezése nem minden vonatkozásban elégíti ki a szükséges igényeket, ezért a Független Kisgazdapárt módosító indítványokat terjeszt elõ a törvénytervezet javítása érdekében.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)