DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Többször esett már szó e Házban arról, hogy a tulajdonjog rendezetlensége milyen nehézségeket okoz a mezõgazdaságnak és különösképpen az abban éjt nappallá téve munkálkodó, szorgos földmíves, szõlõmíves magyar társadalomnak.
Nem beszéltünk azonban eddig a tulajdonjog rendezetlenségének egy olyan speciális válfajáról, amely végül is ellehetetleníti a mezõgazdaságban dolgozók egy részét, és olyan helyzetet eredményez, amely tulajdonképpen akár felérhet egy újabb államosítással.
Mirõl van szó? A tagi részarány-tulajdont ideiglenesen birtokba adták, az érintettek nemegyszer 8-10-12 ezer forintos költséggel, tehát az anyagi lehetõségeikhez képest csillagászati beruházással, kimérették a földet, majd különbözõ okok miatt a földtulajdon rendezésére mégsem került sor. Sõt, a legtöbb esetben a földhivatalok leterheltségére való tekintettel még addig se jutott el az ügy, hogy egy záradékolt vázrajzzal rendelkezett volna az, aki egyebekben mindenben eleget igyekezett tenni a jogszabályból rá háruló kötelezettségeknek.
A földkiadó bizottságok egy ilyen rendezetlen helyzet következtében ezekben az esetekben nem tudták kiadni a végleges határozatot, és emiatt egy olyan helyzet állt elõ, hogy 1995. december 31-éig nem lehet a tulajdonjogot a földhivatali bejegyzéssel igazoltan rendezettnek tekinteni. Ennek következtében a falusi lakosság körében elterjedt jogszabály-értelmezés szerint egy olyan helyzet állhat elõ, amikor is az FM-hivatalok, megyei hivatalok egy eredménytelen egyeztetési kísérletet követõen a föld sorsolás útján való birtokba adását írhatják elõ. Ha ez valóban bekövetkezhet - mert hiszen a jogszabályi rendelkezésekbõl ezt többen ekként értelmezik -, akkor egy rendkívül súlyos helyzet áll elõ igen sok tisztességes, becsületes földmûvelõ esetében. Mert hiszen, amikor megkapták ezeket a földeket, akkor ezt a földbirtokba-adást, noha az jogilag valóban ideiglenesnek minõsült, mégiscsak mint a több évtizede rendezetlen földtulajdon kérdésének végleges rendezéseként fogták fel. Ennek következtében különbözõ beruházásokat eszközöltek, szõlõt, gyümölcsöst telepítettek, másutt épületet emeltek a földre, hogy a legszükségesebb, a mezõgazdasági mûveléshez szükséges eszközeiket elhelyezhessék.
Nem kell különösképpen ecsetelnem, hogy milyen tragédia lenne az az érintett számára, ha most bárki megtehetné, hogy sorsolással ezeket a földeket másnak a tulajdonába adják. Nyilvánvaló, ez a magyar társadalom lelkületében olyan végsõ kedvezõtlen helyzetet idézne elõ, amikor is a bizalom teljes tovatûnése következtében a gazdasági helyzet rendbetételére még sokkal kevesebb lehetõsége lenne.
(9.30)
Ezért a Független Kisgazdapárt azt az utat választotta, hogy napirend elõtti felszólalás keretein belül kérdezi meg az igen tisztelt miniszter urat, hogy nyilatkozzék a felmerült kérdésben, amelyet, hangsúlyozom, nem egy, nem két településen így ítélnek meg, tehát általában az ország számos területén ezt egy konkrét, tényleges veszélyhelyzetnek tekintik, hogy így fog bekövetkezni a földtulajdon, idézõjelben mondom, "rendezése". És nyilvánvalóan nincs értelme annak, hogy egy el nem hangzott megnyugtató miniszteri válasz következtében itt további felesleges indulatok gerjedjenek a vidéken. Ezért, ha lehetõség van erre napirend elõtti felszólalásban, kérem a miniszter úrnak a nyilatkozatát.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)