ELNÖK: Tisztelt Képviselõ Úr! A hiba megítélésünk szerint az ön Házszabály- értelmezésében abból adódik, hogy a (4) bekezdést elszakította az adott szakasz többi részétõl. Tudniillik az 51. § (1) bekezdése, amelyik a napirend elõtti felszólalásról a fõ szabályokat tartalmazza, utolsó mondatában a következõképpen rendelkezik. Idézem: "Az elnök felszólalási szándékáról a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt tájékoztatja a kormányt és a hatáskörrel rendelkezõ bizottság elnökét". Ebbõl a szabályból egyértelmû, hogy a továbbiakban az 51. §-ban csakis a hatáskörrel rendelkezõ bizottságot kell érteni, még akkor is, ha a (4) bekezdésben ez a jelzõ már nem ismétlõdik meg.
A Ház eddig ebben töretlenül ezt a gyakorlatot követte, és bár önmagában nem érv, de tessék elgondolni, hogy ha ezt nem így értelmeznénk, akkor minden napirend elõtti kérdésnél 11 bizottsági elnök, ha hatáskörébe tartozik, ha nem, ha érinti az õ témakörét, ha nem, szintén élhetne felszólalással. Tehát ennek a szabálynak az együttes figyelembevételével értelmeztem úgy a Házszabályt, hogy Gellért Kis Gábor nem kap szót, akinek egyébként is csak Deutsch Tamás felszólalására van reflexiós lehetõsége, magyarul: ha más hozta szóba esetleg a kisebbségeket, arra már nem lehettem figyelemmel. Deutsch Tamás kisebbségi jogi aspektusból ezt a kérdést nem elemezte és az õ felszólalása egyértelmûen környezetvédelmi körben, legfeljebb külpolitikai összefüggéseiben maradva, de környezetvédelmi ügyben mozgott, ezért nem tudtam szót adni Gellért Kis Gábornak. Még annyit, hogy az Országgyûlés alkotmányügyi bizottsága 1995. június 21-én egy másik eset kapcsán ebben a kérdésben így foglalt állást, ahogy én most döntöttem. (Dr. Varga István: Éljen az elnök úr! - Dr. Torgyán József jelentkezik.)
Torgyán József ügyrendi kérdésben kér szót?